Felállította legújabb 2021-es nemzetközi rangsorát a brit QS, melyben a feltörekvő európai és közép-ázsiai országok felsőoktatási intézményeit értékelték. A Szegedi Tudományegyetem hét helyet javított tavalyi helyezésén, és előrelépett a lista 26. helyére. Ezzel az országban az SZTE a legjobb vidéki egyetem.
Nem várt oldalról kapott támogatást az okosotthon-piac egyébként is látványos erősödése, a járványban, a home office terjedésével felpörögtek a lakásfelújítások, ezen belül bővült az otthonukba intelligens megoldásokat választók száma, amelyet a következő két évben Magyarországon a felújításokhoz nyújtott állami támogatások tovább növelhetnek. A kereslet növekedést alátámasztja, hogy mérhetően nőtt az okosotthonokkal kapcsolatos posztok és hozzászólások száma a közösségi médiában és az online felületeken - derült ki egy friss kutatásból.
Miközben a KSH adatai szerint a gazdasági folyamatok 2020 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest a vártnál is kedvezőbbé váltak, már tudjuk, hogy a negyedik negyedév minden bizonnyal lényegesen rosszabb lesz. Ennek oka a járvány második hulláma, a mozgáskorlátozó intézkedések keresletet és kínálatot visszafogó hatása, mindennek a gazdasági várakozások romlásában való megjelenése. A GKI a trendet tekintve nem változtat szeptemberi, "W" vonalvezetésű, a nagy második negyedévi visszaesés és harmadik negyedévi javulás után a negyedik negyedévben újra mélyebb visszaesést váró előrejelzésén. Számszerűen azonban a GKI a kedvező harmadik negyedévi adatok alapján a korábbi 9%-ról 7%-ra mérsékli a negyedik negyedévi visszaesés, s 7-ről 6%-ra az éves GDP-csökkenés mértékét. Ez továbbra is közel áll, de immár egy hajszállal optimistább a kormány és az EU 6,4%-os prognózisához képest, miközben kissé pesszimistább az OECD napokban közzétett 5,7%-os előrejelzésénél. Abban is általános az e...
Egy friss, nemzetközi index szerint az angolul tudó magyaroknak igen erősek a nyelvi kompetenciák. Budapest pedig kifejezetten a legjobbak között van ezen a téren. Mindez azért fontos, mert az angol nyelv beható ismerete az élet számos területén jelent előnyt. Többek között megfigyelték azt is, hogy a minél jobban beszélők átlagosan magasabb nettó jövedelemmel rendelkeznek, mint azok, akik szinte egyáltalán nem használják a nyelvet. Ezzel szemben Magyarországon sajnos óriási azoknak az aránya, akik egyetlen idegen nyelvet sem beszélnek, köztük az angolt sem. Ez pedig ekkora mértékben kihat(hat) az innovációra, a gazdaságra, és a személyes jólétre egyaránt.
Szinte minden munkahelyen van 1-2 olyan ember, aki képes tönkretenni a hangulatot, lelohasztani a csapat lelkesedését, és negatív megszólalásaival mindenki kedvét szegni. Ellenük a hagyományos módszerek nem használnak, újfajta megoldásokkal kell felvérteznünk magunkat, ha nem akarjuk őket megsérteni, de azt szeretnénk, hogy egészséges legyen a munkahelyi légkör.
A pandémia hatására, mely munkahelyek tízezreit (ha nem millióit) söpörte el egyik pillanatról a másikra, ismét egyre gyakrabban felmerül a feltétel nélküli alapjövedelem kérdésköre. Nem lenne jó, ha a létezésen kívül semmit sem kéne tenned, és a bakszámládra érkezne minden hónapban egy bizonyos összeg? A vélemények megoszlanak, ám az biztos, hogy a világ legelmaradottabb vidékein a szegénység már kétségbeejtő, számukra nincs nagyon más megoldás.
Vegyes képet mutat Európában a legfrissebb, koronavírus okozta jövedelem-veszteségbecslés. Az adatok alapján Magyarország az egyik legjobban vészelte át az első hullám gazdasági támadását, Lettországgal, Svédországgal körülbelül egy szinten. Ehhez képest Horvátországban, Görögországban vagy Cipruson igazi sokk érte a dolgozókat. Ez utóbbi helyeken ráadásul bár az állami kompenzációk jelentősek voltak, mégis markáns maradt a bevételkiesés mértéke. Volt azonban egy EU-s ország, amelyik az első koronavírus-hullám okozta ütést az állam segítségével gyakorlatilag nullázni tudta.
A KSH legfrissebb adataiból tudjuk, hogy júniusban 400 ezer magyar vallotta magát munkanélkülinek a koronavírus-járvány első hullámának a végén, és úgy tűnik, a második hullám sem kímélte a munkaerőpiacot: tömegesen szabadult fel munkaerő, akiknek egy jelentős része azonnal el szeretne helyezkedni, akár egy számára teljesen új területen is. De vajon kiknek van esélye kitűnni a tömegből? A cégek HR-eseihez beérkező önéletrajzok nagy része mind a mai napig sablonos és unalmas, holott némi időráfordítással, és egy csepp kreativitással sokkal előbb megakadna rajtunk a szeme a toborzóknak. Hiába öntudatosabbak a mai munkavállalók, mint akár csak három évvel ezelőtt, ha ez nem tudják megfelelően kidomborítani, akkor elvesznek a tömegben. Csenteri-Dénes Ildikó, HR coach konkrétan megmutatja, hogy kell kinéznie egy jó CV-nek 2020-ban.
Meghosszabbítja a kormány a járványhelyzetben a munkahelyek megtartását szolgáló programot, így decemberre és a januárra is jár az ágazati bértámogatás a munkáltatóknak - nyilatkozta Bodó Sándor. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár elmondta, bővül az érintetti kör is, az utazásszervezők és -közvetítők, a szálláshely szolgáltatás tevékenységet végzők is pályázhatnak.
Óvatos becslések szerint is mintegy 22 ezer informatikus hiányzott a magyar munkaerőpiacról 2019-ben, és ezt a szektort még a koronavírus-járvány sem tudta visszavetni. Éppen ellenkezőleg, a világválság számos területen nyitott új lehetőségeket az IT-sok számára, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy a jövő kihívásait csak a technológia segítségével lesz képes legyőzni az emberiség. A digitális gazdaság már most közel minden ötödik magyarnak biztosít munkát, ez az arány pedig minden bizonnyal robbanásszerű növekedést mutat majd a következő évtizedben, ahogy egyre többen, egyre szélesebb körben alkalmazzák a legújabb technológiákat mindennapi feladataik során. Milyen kompetenciákkal vértezzük fel magunkat most, ha 10 év múlva is labdába szeretnénk rúgni a munkaerőpiacon?
A világjárvány a munkaerőpiacra nem csak kereslet-kínálati szempontból volt komoly hatással, de a mindennapi munkafolyamatokat is radikálisan átalakította. A tapasztalatok szerint a feladatok kiosztása és összehangolása az együttműködést támogató technikai megoldások bevezetésével egyszerűbbé, míg a munkavállalói teljesítmény mérése a korábbinál nehezebbé vált - derül ki a Profession.hu és a Boston Consulting Group közös, friss, reprezentatív felméréséből, mely azt vizsgálta, milyen hatással volt 2020-ban a koronavírus-járvány a munka világára.
Akár 200 ezerrel több munkanélküli is lehet Magyarországon a KSH által mért adatnál - írja cikkében a GKI.
Kénytelen megbirkózni a koronavírussal járó nehézségekkel Bódi Guszti. Koncertek híján pizzafutárként keresi a kenyerét, beállt az unokája mellé dolgozni.
Egy év hat hónap börtönt kapott Hajdú Péter, amit 4 évre függesztettek fel.
Az európai emberek közel harmadának csökkentek a bevételei a COVID-járvány hatására, derült ki egy friss, nemzetközi felméréséből. A legtöbb európai országban a fiatalokat és a kisgyermekes szülőket érinti leginkább a recesszió, Magyarországon azonban a többi csoporthoz képest nem romlott jelentősebben a szülők helyzete.
A netpincéres melóról, illetve a kereseti lehetőségekről is beszámolt az egyik futár, aki YouTube-on rendre jelentkezik videókkal a munkájáról. Mint mondta, nem lehetetlen bőven 400 ezer forint keresni havonta a cégnél.
Azonnali forgalmi adó csökkentést és bértámogatást kér a kormánytól a Bevásárlóközpontok Bérlőinek Érdekvédelmi Egyesülete /BBÉE/. A csaknem 100 000 munkavállaló érdekképviseletét ellátó egyesület a kormánnyal kezdeményezett tárgyalásokon azt akarja elérni, hogy az érvényben lévő szerződéseket a bérbeadók ne mondhassák fel, és tekintettel a rendkívüli helyzetre - határozott időre - csökkentsék a bérleti díjakat 50%-al. Amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, további boltbezárásokra és elbocsátásokra kell számítani a magyar kiskereskedelem egy jelentős szektorában - véli az egyesület.
És még csak nem is teszteltek mindenkit.
A tanulás melletti pénzkereset, a 13. havi juttatás és a stabil nyugdíjkiegészítés az atipikus foglalkoztatás legmotiválóbb munkaerő-megtartó eszközei, de - az anyagiakon túl - korosztály szerint más és más szempontok is számítanak munkavállaláskor.
A munkahelyeken az év vége jellemzően a céges eseményeké - legalábbis eddig így volt. Most, hogy a járványhelyzet nehezíti a mindennapokat, sok munkáltató nem is gondol a karácsonyi programra, pedig a munkavállalóknak nagy szüksége lenne a közös együttlétre, a sok hónapja gyűlő feszültség kiengedésére, még akkor is, ha ez csak virtuálisan lehetséges. Vajon mi lesz idén az ünnepi rendezvények sorsa? Mik lesznek a legnépszerűbb programok? Erre a kérdésre keressük a választ.
