Rohamosan öregszik a szakma: ki fog itt dogozni 20 év múlva? Ezúttal a nagy állami társaságok elérhető karrierajánlatait és a versenyszféra béreit tette egymás mellé a Pénzcentrum.
Van-e még hiány, az AI valóban csökkenti-e az IT állások számát és mi várható idén?
Nem minden magyar döntött úgy, hogy idehaza vészeli át a súlyos korlátozásokkal teli koronavírus-járványt. Az élelmesebbek, illetve kalandvágyóbbak egyszerűen fogták a sátorfájukat, és kimentek mondjuk Írországba idénymunkásnak. Ahol óránként átlagosan akár 5 500 forintot is meglehet keresni. És bár egyes helyeken a szezon igen rövid, a heti bérek - átszámítva - több százezer forintra is rúghatnak.
Nem várt kihívás ez a magyar gazdaság számára.
Átmenetinek tartják munkanélküliség februári csökkenését az elemzők és javulást csak a járványügyi korlátozások lazításától várnak. A munkaerőpiaci helyzet romlása a gazdasági növekedés alakulásán is nyomot hagy - tették hozzá a KSH legfrissebb jelentését kommentálva.
Brutálisak a munkaerő árai közti különbségek az EU-n belül, és a tagországok közti szakadék látszólag évről-évre csak mélyül. Hazánkban és a keleti országokban a munkáltatónak töredékébe kerül a dolgozók egy munkaórája, az átváltva 10 366 forintos EU-s átlaghoz képest. Továbbra is Bulgária a sereghajtó, ahol egy átlagos munkaóra csupán 2 364 forintnak megfelelő euróval rövidíti meg a munkáltatókat. A magyarok pedig a korábbi évhez képest rontva, már a harmadik legolcsóbb munkaerőnek számítanak, a mindössze 3 600 forintnak megfelelő átlagos munkaóra költséggel.
Hazai HR és IT szakértői körben egyre gyakrabban merül fel az igény a szervezet által alkalmazott HR informatikai megoldások továbbfejlesztése, vagy új rendszer bevezetése iránt, de kevés olyan információforrás van, ami hiteles támpontot ad egy HR IT rendszer kiválasztásakor felmerülő kérdések megválaszolásához.
"Ez már az elejétől benne volt a családunkban, hogy tanulni, kell, és akkor lehet belőlem bármi" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Schwéger Zsófia, festő. Az immáron Londonban élő művésszel Budapesten beszélgettünk eddigi pályája alakulásáról, a művészetben kialakuló brutális versenyhelyzetekről, illetve arról is, Magyarországon mekkora közönség tud megfizetni egy több millió forintos festményt. A magyar festő ráadásul azon kevesek közé tartozik, akinek hamarabb volt New York-i galéria-képviselete, mint magyar.
Az év elején eltörölték a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülőknek a minimálbér 150 százalékát kitevő kereseti korlátját, ami máris érezteti hatását a munkaerőpiacon: 2021 első negyedévében két és félszer annyi álláskereső megváltozott munkaképességű személy regisztrált, mint tavaly ilyenkor, és a sikeres elhelyezések száma is csaknem a duplájára emelkedett.
Sokféle elvárás nehezedik most rájuk. Szakértők szerint a vezetőfejlesztés célkeresztjébe egy támogató vezetői kultúra és közös vezetői nyelv, viselkedés kialakítását kell állítani. Attól lesz ugyanis inspiráló és hiteles a vezetés, ha az önazonos, értékvezérelt, együttműködő, agilis.
Sokan vágynak vissza az irodába: az idő múlásával picit kevesebben értékelik maximálisan jónak a távoli munkavégzést. A legnagyobb probléma a személyes kapcsolatok hiánya, de egyre többeknek jelent gondot a mindennapok megszervezése is.
Hitted volna? 2021 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 411 000 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 273 300 forint volt, mindkettő 9,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
Hamarosan újra a munkaerőhiány lehet a magyar gazdaság egyik legégetőbb problémája.
Van egy örök kérdés, ami a legtöbb munkáltatót és munkavállalót foglalkoztatja: a jogszabályi és adózási környezet aktuális változásai tükrében hogyan növelhetők a nettó juttatások az azokhoz szükséges ráfordítások minimalizálása mellett? A következőkben Dr. Bákonyi László adójogi szakértő elemzi a béren kívüli juttatások, azon belül is a cafeteria-piac idei évre kirajzolódó trendjeit.
Új munkát vállalt Szőke Zoltán, a Barátok közt egykori főszereplője. A színész egy ideje elvonultan él, most viszont Erdőkertesen kapott új állást.
2021 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 550 ezer fő volt, ami - jórészt a koronavírus okozta járvány gazdasági következményeként - 104 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor 14 ezerrel több, mint az előző hónapban - írja a KSH.
A kormány döntése értelmében az áprilisi bérekre is igényelhető az ágazati bértámogatás, a munkáltatói járulékokat továbbra sem kell megfizetni az érintett dolgozók után - közölte Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hozzátette, a megítélt támogatások 99 százaléka, összesen több mint 52 milliárd forint már megérkezett a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került cégek számláira. Az ágazati bértámogatási programban eddig 132 ezer munkavállalójuk megtartásához kértek segítséget a járványhelyzetben tevékenységüket legalább részlegesen szüneteltetni kényszerülő vállalkozások.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint 2020 negyedik negyedévében átlagosan 38 609 alkalmazott dolgozott a magyarországi bankoknál, ami több mint ezerrel, 2,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
A pandémia okozta változások miatt a cégvezetők többsége már úgy véli, hogy alapjaiban kell átalakítani a munkavégzést, míg korábban csak harmaduk gondolta így - derült ki a Deloitte Globális Humán Erőforrás Trendek 2021 felméréséből. A COVID-19 által teremtett helyzetben az ambiciózus hozzáállást képviselő szervezetek tudtak sikeresebbek lenni. A tanulmány bemutatja azt az 5 trendet, amelyek leginkább alakíthatják a munka világát a jövőben.
"Eljött az idő, hogy több lábon álljunk, ami egy izgalmas időszak lesz. Zenével erre az évre azonban már nem merek tervezni."
