A szabadság nem vész el, csak átalakul. Fontos leszögezni, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a szabadságot a munkáltató adja ki, tehát jogi értelemben nem beszélhetünk a szabadság "kivételéről". Mivel tehát a szabadság kiadásáért a munkáltató a felelős, tévesnek tekinthető az a hozzáállás, mely szerint a munkavállalóknak az év végéig "ki kell venniük" a megmaradt szabadnapokat.
Több százezren.
20-30 százalékos a hiány, amit a statisztikák elfednek. Viszont már jelenleg is sok helyen kevesebben vonulnak a helyszínre és az oltás kétszer annyi ideig tart így.
A magyar munkavállalók ötödének rugalmasak a főnökei, míg nyolc százalékuknak minden lépését figyeli a munkáltatója. Van, ahol pontos irányelvek szabják meg például, mit posztolhatnak a kollégák a közösségi médiában, míg másoknak rendszeresen átvizsgálják a csomagját a munkahelyre be- és kilépéskor.
Nem mindenki van olyan szerencsés helyzetben, hogy szabadságon lehet az ünnepek alatt: rengetegen dolgoznak még december 24, 25, és 26-án is. Szerencsére vannak arra módszerek, hogy ha munkában is kell tölteni az ünnepeket, ne maradj ki mindenből.
A 2019-es év több meglepetést is okozott a diákmunkák világában: a hallgatók sokkal tudatosabban választanak munkahelyet, türelmesen várnak egy-egy kiszemelt pozícióra, sőt még a hétvégéjüket és a munkaszüneti napokat is hajlandók beáldozni. A munkavállaló diákok száma 2018-hoz viszonyítva közel 20%-kal növekedett, a cégek pedig egyre nagyobb bizalommal fogadják a fiatalokat, sokszor még a hard skillek betanítást is átvállalják egy-egy értékes juniorért - derül ki hazánk a diákmunkáira specializálódott iskolaszövetkezet jelentéséből.
Bár Magyarországon jelenleg rengeteg ember dolgozik, a nemzetgazdaság egészét tekintve rengeteg a betöltetlen állás. Olyannyira sok, hogy arányaiban, az Európai Unióban a nyolcadik legmagasabb a magyar adat. A legtöbb embert a Humán- egészségügyi, szociális ellátásban keresik, de ugyancsak rengeteg emberre lenne szükség az információ, kommunikáció, illetve az adminisztráció és szolgáltatást támogatók körében is.
Tovább folytatja béremelését az ALDI Magyarország: 2020. január 1-jétől minden pozícióban az inflációt meghaladó emelést hajt végre az vállalat. A cég bérpolitikája a lojalitást honorálja, két év, a diszkontnál töltött munkaviszony után a bolti dolgozók legalább 12 százalékkal, a boltvezetők 24 százalékkal magasabb bérsávba kerülnek.
Ezek voltak 2019 50. hetének legfontosabb, legérdekesebb, na meg legolvasottabb cikkei a Pénzcentrumon. A teljes írás elolvasásához kattints a címekre, vagy a képes ajánlókra.
Hatalmas lehetőség előtt állnak az X-Faktor finalistái: a győztes Ruszó Tibi, a második helyezett Vanek Andor, és a bronzérmes Zdroba Patrik is rengeteg pénzre válthatja a "könnyen" jött népszerűséget. A korábbi tehetségkutatósok között ugyanis szép számmal vannak olyanok, akik éves szinten sok tízmillió forintot kaszálnak csak a haknikkal.
A cégek csaknem 50 százaléka küzd kisebb vagy nagyobb mértékű munkaerőhiánnyal; ezek a kkv-k elsősorban fizikai és szakmunkásokat keresnek - derült ki egy friss kutatásából, mely a legdinamikusabb kis- és középvállalkozásokat vizsgálta. A felmérés HR-kérdésekre fókuszáló része arra is rávilágít, hogy döntően a 10 évnél nagyobb munkatapasztalattal rendelkező munkatársakat részesítik előnyben a cégek.
Szűkszavú közleményben tudatta a MÁV, hogy december 18-áig év végi egyszeri juttatásban részesül 30 ezer vasúti dolgozó. Azt, hogy ki, és pontosan mennyit kap, nem derül ki a tájékoztatóból.
A brit statisztikai hivatal adatai szerint az EU8-csoportként emlegetett 2004-ben csatlakozott tagországok bevándorlási mérlege negatív, azaz többen hagyták el közülük a szigetországot, mint ahányan betelepültek. Kint élő magyarokat kérdeztünk meg, mit tapasztalnak, tényleg hazajönnek a honfitársaink? Egészen meglepő válaszokat kaptunk.
Nincs egyezség a garantált bérminimum és a jövő évi minimálbér mértékéről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai között. A felek a Pénzügyminisztérium 2019 egészére vonatkozó makrogazdasági adatokra várnak.
Számos vállalat ismerte fel, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben csak az a cég tud hosszabb távon is versenyben maradni, üzleti sikereket elérni, amely aktívan tesz azért, hogy a munkavállalók azt érezzék, hogy fontosak a cégnek. Egyre inkább felértékelődnek a jutalmak és más extra elismerések. Az év végi bónusz az egyik ilyen eszköz a dolgozói elkötelezettség növelésére, de számos egyéb módszerrel is honorálhatják a cégek az egész éves munkát.
Nem csak itthon gyújtották be a rakétákat a kiskereskedelmi üzletláncok, Angliában is nagy erőkkel keresik a még mozdítható munkaerőt: most éppen a magyarokat olyan fizetéssel, amiről itthon egy topmenedzser csak álmodni mer.
Ismét tárgyalóasztalhoz ül a minimálbérek jövő évi mértékével kapcsolatban a munkaadói, munkavállalói és kormányoldal holnap, azaz szerdán. A szakszervezetek egységesen tíz százalékot meghaladó mértékben szeretnék emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot.
Jövőre már feleannyi pénz sem jut közfoglalkoztatásra, mint 2016-ban, ez azt jelenti, hogy lényegesen kevesebb embernek jut munka. Sokan attól tartanak, hogy a kiesők jó része nem talál vissza a nyílt munkaerőpiacra - számol be a Népszava.
A munkaerőhiány óriási klisé, de még mindig nem igazán értjük, mekkora probléma - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Paróczay Balázs, aki több mint tizenöt éve foglalkozik toborzással, amelyből tíz évet nemzetközi vezetői pozíciókban töltött el, és aki jelenleg globális toborzási igazgató a Cielo Talent-nél. A jövő legnagyobb kihívása mellett beszélt még a lehetséges megoldásokról is, illetve hogy merre halad a HR digitálizációja. Interjú.
Bár nem lehet egyértelműen megmondani a testtartásból, hogy ki milyen munkát végez, de ha nem kompenzáljuk mozgással, sporttal a munkánkból adódó mozgásszervi problémákat, akkor a gyógytornász nagy eséllyel ránézésre tudja, hogy ülve vagy állva dolgozunk-e.
