Szerda este közölte a miniszterelnök, majd az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője,hogy hazánkba is betört a koronavírus. Egyelőre még nem tudjuk, mire számíthatunk a terjedésével kapcsolatban, de megkérdeztünk a magyarországi cégeket, milyen intézkedések bevezetése várható abban az esetben, ha kitörne a járvány.
Kiemelten fontos, hogy a cégek ellenőrizzék a távmunka végzést lehetővé tevő rendszereik biztonságát, mielőtt a koronavírus miatt otthoni munkavégzést rendelnek el, hiszen amint az egyes eszközöket a vállalat hálózati infrastruktúráján kívül használják, és azokat új hálózatokhoz és wifikhez kötik, a kiberbiztonsági kockázati emelkednek.
A varrónő, a szabó és más ruhaiparhoz fűződő szakmák annak ellenére is kezdenek feledésbe merülni, hogy a divat és a ruhák iránti kereslet továbbra is szárnyal - írja a HelloVidék.
Hét területen is az ELTE bizonyult Magyarország legjobb egyetemének a Quacquarelli Symonds (QS) nemzetközi felsőoktatási rangsora szerint - közölte a felsőoktatási intézmény.
Vajon a mai középiskolások, az úgynevezett "digitális bennszülöttek" akik ki sem bújnak a mobiltelefonjaikból, rendelkeznek azokkal a digitális kompetenciákkal, melyekre szükségük lesz majd a munkaerőpiacon, ahová 5-10 éven belül kilépnek? Az egyszerű válasz erre az, hogy nem. De, hogy mégis miért nem, erre pedagógusok, oktatási szakértők válaszoltak, sőt, fény derült arra is, hiába szerepel 421 alkalommal az új Nemzeti alaptantervben a "digitális" szó, arra nem készíti fel a diákokat, amire valóban szükségk lesz a leendő munkahelyükön.
Magyarországon a közkiadások hagyományosan erősen központosítottak, és az utóbbi években ez tovább nőtt azáltal, hogy az önkormányzatok még kevesebb forrás felett rendelkeznek. Eközben a kormányzat kivonta a pénzt az egészségügyből és az oktatásból - tűnik ki az Európai Bizottság országjelentéséből.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) megítélése szerint a gyógyszertárak többségének stabil, hosszú távú működése biztosított, de a patikában dolgozók átlagbérét emelni kell és garantálni a kisforgalmú patikák működtetési feltételeit.
A munkahelyváltásnak, vagy annak, hogy valaki boldogtalan a munkájában, vagy egyenesen utálja az állását, sok oka lehet az unalmas folyamatoktól kezdve a túl kevés fizetésen, állandó túlórázáson át odáig, hogy a főnök elviselhetetlen. A legtöbben, amikor már tényleg kritikussá válik a helyzet, elkezdik fontolgatni a váltást, de ezt egyrészt nem mindenki teheti meg, másrészt van más megoldás is.
Az elmúlt években ismét emelkedett Magyarországon a táppénzes napok száma, valamint az ehhez kapcsolódó egészségbiztosítási kiadás is. A betegséget követő munkába való gyors visszatérés nemzetgazdasági érdek, hiszen a produktivitás növekedése mellett megtakarítást jelent az egészségügyi és szociális ellátórendszernek is. A krónikus vagy súlyosabb betegségekből eredő társadalmi költségek visszafogására több lehetőség is kínálkozik, az egyik hatékony megoldás a megelőzés és az innovatív terápiák szélesebb körű támogatása lehet.
Megszólalt a miniszter.
Az európaiak 33 százaléka, a magyarok 38 százaléka ismer olyan embert, aki feketén dolgozik, miközben uniós szinten 3 százalék, Magyarországon pedig 4 százalék azok aránya, akik be nem jelentett fizetett tevékenységet végeztek az elmúlt 12 hónapban - derült ki az Európai Bizottság felméréséből a feketemunka jelenségéről, amelyet hétfőn ismertettek.
A technológia fejlődésével párhuzamosan egyre nagyobb az igény a gépekhez értő kezekre, azonban mindmáig kihívást jelent megbízható munkaerőt találni. Habár a legfiatalabb generáció körében közkedvelt kütyükből nincs hiány és hazai viszonylatban a bérek is kiemelkedőek, még mindig kétszer annyi szakemberre lenne szükség, mint amennyien jelenleg végeznek - írja a HelloVidék.
"Egy 18 évesnek azt mondani, hogy gyere, és egy tanfolyam után informatikus lesz belőled, nos ezt én butításnak hívom, és becsapásnak tartom. (...) Amikor boncolgatjuk ezeket a munkaköröket, hamar rájövünk, hogy hol van helye a megalapozott egyetemi diplomának, és hol van a gyorstalpalónak" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Dr. Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja. A szakemberrel többek között beszélgettünk az egyetem által az országban elsőként indított BProf képzésről; az egyetemek és a kódoló iskolák közötti alapvető különbségekről; a programozói szakma fel nem hígulásáról; egyes programozói munkahelyek veszélyeztetettségéről a szoftveres kódgenerálás miatt; de arról is, hogy mi a legnagyobb gyengesége a legtöbb, egyetemről frissen kikerülő szakembernek.
Magyarország 2018-ban az EU-s országok közül GDP arányosan a 7. legkevesebb összeget fordította a honvédelemre. A hazánkkal szomszédos országok közül ráadásul csak Ausztria fordított arányaiban még nálunk is kevesebbet saját hadseregére. Tíz év távlatában pedig az látszik, hogy míg 2010-ben, amikor is a vizsgált időtávon a legtöbbet fordítottuk GDP arányosan honvédelemre, egy tized százalékpontra megközelítettük az EU-s átlagot. Azóta azonban folyamatosan, jobban elmaradtunk attól, a negatív csúcson (2014) például pontosan fele annyit szántunk arányosan saját hadseregünkre, mint az uniós átlag.
Rengetegen vágnak bele.
A KSH legfrissebb kereseti statisztikái szerint a férfiak még mindig lényegesen többet keresnek Magyarországon, mint a nők, de az is kiderült a demográfiai adatokból, melyik az a korcsoport, amelyik a legtöbb pénzt viszi haza hónap végén. De arra is fény derült, miért a nyugdíjasok számítanak jelenleg a legkeresettebb munkavállalói csoportnak, illetve hogy július 1. után milyen extra kedvezményekre számíthatnak.
A jelen kor legnagyobb magyar mesélőjének tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála az egész országot megrendítette, hiszen Csukás István még 83 éves korában is rendíthetetlenül alkotott. A Könyvmolyképző Kiadó alapítója, Katona Ildikó mesélt a HelloVidéknek barátságukról, közös munkájukról és a Csukás-monográfiáról.
Belépett a magyar piacra a Wyser fejvadász cég, amely kifejezetten a 45-50 ezerre becsült közép- és felsővezetői piacra fókuszál Magyarországon, arra számítva, hogy a következő években számuk nőhet. Kiemelték, hogy az elmúlt időszakban több mint 2000 milliárd forint értékű, nagy volumenű beruházást jelentettek be Magyarországon a vállalatok, amelyek megvalósulásához nemcsak a különböző funkciók ellátásához szükséges szakembereket kell megtalálniuk, hanem a kulcsfontosságú közép- és felvezetőket is.
Az automatizáció és digitalizáció kiterjedésével egyre nagyobb szükség lesz az emberi kreativitásra, amelyet egy kutatás szerint sok cégvezető a fegyelmezettségnél és a tisztességnél is fontosabbnak tart. A magyar piacon is megjelentek a kreativitás fejlesztésével foglalkozó cégek, itthon is elkezdődött a kreativitás forradalma.
