A munkaerőhiány a magyar gazdaság egyik legégetőbb problémája: szektortól függetlenül szinte az összes cég érzi, hogy egyre nehezebb megtartania a munkavállalóit és megtalálni a megfelelő munkaerőt. Polányi Zoltánnal, az UNIQA Vállalati Üzletágért felelős igazgatósági tagjával beszélgettünk ezekről a kihívásokról. Interjú.
Nagyot fordult a világ az elmúlt 15 évben: míg a 2000-es évek legelején halmokban álltak az önéletrajzok a HR-esek asztalán, addig ma mindent be kell vetniük annak érdekében, hogy megtalálják a megfelelő számú dolgozót. Váradi Judit, a Teva Gyógyszergyár Zrt. HR vezetője osztotta meg tapasztalatait a Pénzcentrummal. Szerinte jó megoldás lehet a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása: a hölgyek például 40 év munkaviszony után tudnak elmenni nyugdíjba, de igazából még fiatalok és óriási szaktudásuk van, ami rendkívül hasznos a cég számára. Interjú.
"Jogászként egyszerű volt megértenem, hogy például egy romatelepen mitől szenvednek az emberek. De ha ma bemész egy shared service centerbe, ahol a munkatársak színes babzsákokon ülnek, hetente van gyümölcsnap, és jók a fizetések, azt látod, hogy nincsenek jól." De vajon miért általános ez a jelenség és mi a kapcsolat az egyéni jóllét és egy vállalat eredményessége között? Szilágyi Judittal és Schieszler Tamással, a ComeAndGrow szervezetfejlesztő és tanácsadó cég ügyvezető igazgatójával és executive coach-ával beszélgettünk többek között arról, mitől lesz igazán jó és hasznos egy tréning és hogy képes megváltoztatni az ember életét. Interjú.
Már egy ideje tudható és tapasztalható is, hogy komoly kihívásokkal küzdenek a hazai munkáltatók: szinte sehol sincs elegendő, megfelelő képzettségű ember. A Pénzcentrum is keresi a választ a munkaerőpiac kérdésekre: az oldalon 2018 elején elindított HRcentrum interjúsorozatában a legjelentősebb, a legtöbb embert foglalkoztató hazai vállalatok, mint például a Mercedes-Benz, az SAP, az OTP, vagy éppen a Lidl és a SPAR hr vezetőivel készítettünk interjút. Kíváncsiak voltunk véleményükre, tapasztalataikra a munkaerőhiányról, az elvándorlásról, toborzásról és a munkaerő megtartásáról.
A Pénzcentrum 2018 elején indított HRCentrum rovatában nem csak a legjelentősebb hazai vállalatok hr vezetőivel készített interjúi jelentek meg, hanem a legjobb magyarországi középiskolák igazgatóival is beszélgettünk. Kiderült, hova mekkora a túljelentkezés, és mi kell ahhoz, hogy bekerülhessenek a gyerekek.
Ha munkaerőhiányról van szó, az ország keleti szegmensében egyelőre még nem olyan kétségbeejtő a helyzet, mint a Dunántúlon, de ha folytatódik a mostani trend, ez már nem sokáig marad így. A nyíregyházi LEGO gyár néhány évvel ezelőtt még azzal küzdött, hogyan tartsa számon a több mint 10 ezer jelentkezőt, aki kopogott náluk, ma már szinte futnak utánuk. Ám létezik még egy "kiaknázatlan" szegmens, akiket most egy új megállapodás keretében mégis elérhetnek a szabolcsi cégek. Ezek pedig a közmunkások. Tóth Csaba, a LEGO Manufacturing Kft HR vezetője bezsélt a részletekről a Pénzcentrumnak. Interjú.
A MÁV az egyik legnagyobb hazai munkáltató, közel 40 ezer ember dolgozik a kötelékében, ennek ellenére további több száz munkavállalót tudna még alakalmazni. Sőt, adott esetben még ki is képezné őket saját költségen. Persze versenytárs akad bőven, már nem csak Budapesten, de vidéken is szívják el a multik a munkaerőt. Dorozsmai Évával, a MÁV Zrt. humánerőforrás vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk, toborzásról, megtartásról és arról, mi lesz a vasúttársaság jövője. Interjú.
"Nekünk oda kell menni toborozni, ahol a fiatalok vannak. Ez az utóbbi időben a social media, de gorsan változnak a trendek" - Szentpétery Boglárkával, a Microsoft Magyarország HR vezetőjével beszélgettünk a munkaerőhiányról, toborzásról és arról, hogy lehet a kamaszlányok érdeklődését fenntartani a természettudományok iránt, hisz ők lehetnek a jövő tartalékai. Interjú.
A megfelelő munkaerő sikeres megszerzése, képzése és megtartása fogja meghatározni a jövőt - ezt a problémát megoldani rövidtávon most a legfontosabb célkitűzés - mondta el a Pénzcentrumnak Dr. Pellioniszné dr. Paróczai Margit a Richter Gedeon Nyrt. emberierőforrás-igazgatója. De beszélt a fiatal generációk lehetőségeiről, vágyairól és azok toborzásáról, akik már nem is keresnek munkát, hanem arra várnak, hogy a munkaadó találja meg őket. Interjú.
Másfél éve az Erste Bank magába olvasztotta a Citi Bank lakossági üzletágát, mely minden szempontból hatalmas kihívás volt a pénzintézet életében. A bank kijelentette, nem piacot vett, hanem üzletágat, és ennek jegyében zajlott is le az integráció - vázolta Mihók Krisztina, az Erste HR igazgatója a helyzetet. Kiderült, vajon sikerült-e megtartani az új kollégákat, hogy kezeli a bank a minden szektort sújtó munkaerőhiányt, milyen konstrukciókkal várja a legfiatalabbakat és mit tesz annak érdekében, hogy ne csak megszerezze, de meg is tudja tartani a dolgozóit. De fény derült arra is, hogy szükség lesz a bankfiókban dolgozókra a digitális forradalom lezajlása után is, de másképp hívjuk majd őket: tanácsadóknak. Interjú
A generációs különbségek ugyan mindig is léteztek a munkahelyken, a mostani, erőteljes feszültséget keltő szakadék viszont a digitalizáció mentén húzódik. De vajon képesek vagyunk-e mind "digitális agyú" dolgozókká válni, és hova vezet majd mindez? Pottok Judittal, az E.ON Hungária Zrt. vezető HR üzleti partnerével, illetve az Y2Y Business Coaching társalapítójával; valamint Steigervald Krisztián generációkutatóval, az Emócionális Marketing Kft. vezetőjével beszélgettünk.
Végleg megszűnt a munka és a magánélet közti egyensúly, ne is keressük tovább. Inkább fogadjuk el a tényt és engedjük el a bűntudatot, amit az otthoni munkavégzés miatt érzünk és próbáljunk meg a lehető leghosszabb ideig fókuszálni egy adott feladatra - tanácsolja Pécsi Judit az UNION Vienna Insurance Group Biztosító HR igazgatója, akivel egy október közepén tartott előadása után beszélgettünk többek között a munkaerőpiac jelenlegi bonyolult helyzetéről. De megtudtuk tőle, a jó fizetésen túl mire vágynak ma a legfiatalabb munkavállalók.
Közel 300 busz- és villamosvezető hiányzik jelenleg a budapesti közlekedéséből - és ez a hiány már lassan meglátszik a szolgáltatás minőségén is. A BKV agresszív kampányba fogott és jobb híján képez magának embereket. Egy hadra fogható munkaerő kitanítása 5-6 hónapot vesz igénybe és 1,5-2 millió forintba kerül. Dr. Környei Évával, a BKV jogi és humánpolitikai igazgatójával beszélgettünk az ágazatot sújtó munkaerőhiányról, az egymásnak eső buszsofőrökről és arról, vajon mikor érkeznek meg Budapestre az önvezető buszok.
"Az IT-n belüli munkaerőhiány globális, és nem magyar probléma. Látni kell, hogy informatikai fejlesztések, megoldások nélkül nincs modern gazdaság. Sehol. Éppen ezért nagy a verseny a jó szakemberek iránt, mindenhol" - összegezte az iparági helyzetet a Pénzcentrumnak adott interjújában Horváth Krisztina, az SAP Hungary Kft. HR igazgatója.
Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél található a budapesti Piarista Gimnázium, melyet 1717-ben alapítottak, ez volt Pest város első gimnáziuma. Bár a rend első iskoláit azért hozták létre, hogy a kevésbé tehetős sorból származó, az oktatásért fizetni képtelen diákok is tanulhassanak, a budapesti gimnázium időközben elitiskolává vált, nem kis részben azért, mert a szocializmus alatt az értelmiségi képzés jutott nekik osztályrészül. Interjú Horváth Bálinttal, a budapesti Piarista Gimnázium igazgatójával.
"Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a technológia fejlődése drasztikusan alakítja át a munkaerőpiacot (...) ma egyre nehezebb jó szakembert találni Magyarországon" - osztotta megg tapasztalatait Friedl Zsuzsanna. A Magyar Telekom humán erőforrás vezérigazgató-helyettesével a HR területét érintő új kihívásokról - köztük az új típusú készségek behozataláról; a meglévő állomány átképezhetőségéről; illetve generációk közötti ellentétekről, és azok feloldásáról - beszélgettünk.
"Van üzletünk, ahol 8 alkalmazott dolgozik, és van, ahol 140. (...) Ezek más és más felelősségi szintekkel járnak az ott dolgozóknak, és ennek tükröződnie kell valamilyen szinten a jövedelmekben is" - árulta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Szijjné Kállai Ildikó arra a kérdésre, hogy a SPAR miért nem vesz részt a kereskedelmi szektorban tapasztalható bérfejlesztési licitháborúban. A SPAR nemrég kinevezett Személyzetfejlesztési és HR-vezetőjével a kiskereskedelemben (is) fennálló általános munkaerőhiányról; a cégcsoportnál alkalmazott toborzási és beillesztési praktikákról; illetve arról beszélgettünk, hogy kell-e félnie az eladóknak attól, hogy az önkiszolgáló kasszák előbb-utóbb elveszik a munkájukat.
A kérdés csak az, megérett-e már a magyar munkaerőpiac erre a lépésre?
Évek óta ígérgetik, hogy felújítják a hazai gyakorlóiskolákat, de konkrét lépés eddig nem történt az ügyben. Ezek az intézmények nemcsak diákjaiknak, hanem a pedagógus hallgatóknak is magas színvonalú képzést biztosítanak, így kiemelt szerep hárul rájuk az oktatási rendszerben. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumban már-már kritikus a helyzet, van, hogy a szennyvíz önti el az alagsort, de olyan is előfordult már, hogy kigyulladt az elektromos hálózat. Az iskola és a magyar oktatási rendszer problémáiról, valamint a Radnótiban alkalmazott speciális oktatási módszerekről is beszélt a Pénzcentrumnak adott interjújában dr. Molnár Katalin, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola igazgatója.
Mutatjuk, miért van erre szükség.
