Egyre többen fontolgatják meglévő ingatlanuk felújítását, korszerűsítését, az idei első negyedévi felmérés eredménye szerint tovább erősödtek a lakossági tervek.
A mostani árak mellett nem meglepő, hogy egyre kevesebbet költünk. A magyarok zöme pedig csak a szükségletekre költ, ha teheti.
Ma Magyarországon 4 millió háztartást tartanak nyilván, és ebből 400-800 ezer háztartás energiaszegény.
A magyarok a pandémia második és harmadik hulláma alatt is rendszeresen vásároltak háztartási gépeket, tízből négyen viszont csupán ötven- és kétszázezer forint között adtak ki új termékekre.
A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2021 III. negyedévében 6,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A két legnépszerűbb cél a belső terek, illetve a fürdőszobák felújítása, a harmadik helyre a fűtési rendszer korszerűsítése jött fel.
Országos kutatás vizsgálta a környezettudatos háztartásigép-használat és -vásárlás összefüggéseit.
A lakások felújítására és korszerűsítésére vonatkozó lakossági tervek az idei negyedik negyedévben is erősödtek.
Magyarország várhatóan nem tudja teljesíteni a CO2 kibocsátás időarányos csökkentését 2030-ig, derül ki egy friss elemzésből.
A második negyedévben 657 milliárd forinttal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona, 433 milliárd forintot a friss megtakarítások, 213 milliárd forintot a piaci hozamok adtak.
A népesség fele használ még vezetékes telefont, bár kétharmaduk szerint a mobiltelefon tökéletesen helyettesíti azt.
Felújítási tervekkel leginkább azok a háztartások foglalkoznak, ahol a háztartásfő a harmincas éveiben jár.
A legkiszolgáltatottabb helyzetben a havi 150 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkező háztartások vannak.
A háztartások fűtésre fordították a felhasznált energia közel háromnegyed részét
A régióban csak Románia ver minket.
Az EU-átlagtól épphogy, de elmaradunk.
Tavaly is rengetegen tértek át a módszerre.
Sok az eladó és a vevő is a piacon.
Tényleg ilyen színvonalon éltünk tavaly?
Óriási szakadék a gazdagok és a szegények között.
