A klímaválság nem csupán a hőmérséklet emelkedésében és az extrém időjárási jelenségek gyakoribbá válásában mutatkozik meg.
A hőstresszes napok nagy terhet rónak az egészségügyi ellátórendszerre, komoly gazdasági hatásai vannak, és csökkentik a mezőgazdasági termelést is.
A belvárosban az éjszakák rendszerint melegebbek, a minimumhőmérsékletek pedig magasabbak, így ott az elmúlt év középhőmérséklete 15,2 °C volt.
Az EU klímatudósai rámutattak, hogy miközben a 13 hónapja tartó melegrekord "szokatlan", de 2015 és 2016 között hasonló globális melegrekord-széria volt tapasztalható.
Kommunikációs szakadék alakult ki a klímatudósok, a közvélemény és a döntéshozók között.
A friss adatok különösen aggasztóak a globális hőmérséklet-emelkedés kontextusában, ami már az 1,5 Celsius-fokos küszöbérték közelében van.
A 2023-ban tapasztalt, minden korábbinál magasabb globális felmelegedési ütem 92%-ban az emberi tevékenységnek tulajdonítható.
Az idei május középhőmérséklete országos átlagban 17,4 Celsius-fok volt, ami 1,3 fokkal haladja meg az 1991-2020 közötti évek átlagát.
A sós, meleg óceáni víz erőteljes olvadást okoz a Végítélet-gleccser alatt, mely jelenleg 4%-kal járul hozzá a globális tengerszint-emelkedéshez.
Az antarktiszi tengerjég rekordtempójú olvadása miatt tavaly sok ezer császárpingvin-fióka pusztult el, ami a kontinens császárpingvin-kolóniáinak ötödét érintette.
Sürgős intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy kezelni tudjuk az éghajlatváltozással összefüggő egészségügyi kihívásokat világszerte.
Az idei nyári előrejelzések azt sugallják, hogy az időjárás 2024 nyarán jelentős változáson megy keresztül az El Niño-ról a La Niñára való átmenetnek köszönhetően.
Johan Jaques, a KISTERS vezető meteorológusa szerint a cloud seeding (felhőbeültetés) technológiájának nem szándékolt következményei diplomáciai instabilitást okozhatnak.
Véget ért az El Niño időjárási jelenség, amely a globális hőmérséklet rekordmagas szintre emelkedéséhez járult hozzá. A kérdés csak az, hogy mi jön most.
Árvíz, hőhullámok, egyre több vihar, szárazság, tűzvész. Az utóbbi időben egyre közelebb kerülnek hozzánk ezek a természeti jelenségek. De vajon mi Európa válasza a klímaváltozásra.
Kanada egyedülálló juharszirup-tartaléka történelmi mélypontra süllyedt, mindez aggodalmakat kelt a világszerte kedvelt édesítőszer jövőjével kapcsolatban.
A hazai termőterületek harmada az aszály mellett ár- és belvíznek is kitett; a szélsőséges időjáráshoz hatékonyan kell alkalmazkodnia a mezőgazdasági vízgazdálkodásnak.
Az elmúlt év során a világ óceánjai példátlan hőmérsékleti rekordokat döntöttek meg nap mint nap, ami aggodalomra ad okot.
Az elmúlt évek tendenciái alapján azt mondhatjuk, hogy az idei nyár is tartogathat számunkra olyan száraz periódusokat, ami aszályra hajló lehet.
Az extrém időjárási események egyre gyakoribbak és súlyosabbak Európa-szerte, jelentős gazdasági hatást gyakorolva a mezőgazdaságra.
