A kormány azzal számol, hogy jövőre a gazdasági növekedés négy százalék, az infláció hat százalék, a GDP-arányos hiánycél pedig 2,9 százalék lesz.
Az egyes élelmiszerekre bevezetett árplafon augusztusi kivezetése nem fogja számottevően befolyásolni az infláció alakulását.
A kórházi halálozási százalék 2022-ben ugyan már kevesebb volt, mint 2021-ben vagy 2020-ban, azonban még mindig magasabb, mint 2019-ben.
10, illetve 4%-ra emelte az építőipari, illetve a kiskereskedelmi visszaesés várható mértékét, valamint éves átlagban 390 forint körüli euróval számolnak.
774millió euró deficit keletkezett a folyó fizetési mérlegben az elsőnegyedévben, ami jelentős, 1386millió euró javulásaz egy évvel ezelőttihez képest.
Nemzetközi példák is vannak a kötelező akciókra és az árstopra, de hogy ezt sikerül-e átültetni, az még a jövő homályába vész.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest 1,1%-kal visszaesett.
Jövőre 6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak év elején - mondta Varga Mihály. Lesz 13. havi nyugdíj is, és nyugdíjprémiummal is számol a költségvetés.
Az elmúlt két évtized során tapasztalható eszközár-infláció miatt megközelítőleg 160 billió dollárnyi „papírvagyon” keletkezett a világban.
A kormány tartja magát ahhoz a gyakorlathoz, hogy a jövő évi költségvetést még a nyári időszakban az Országgyűlés elé terjeszti.
Az államháztartás pénzügyi eszközeinek nem konszolidált állománya az első negyedév végén a GDP 32,0 százalékát tették ki.
2022 első negyedévéhez viszonyítva növekedés szempontjából hátulról a negyedik, míg éves adatokat nézve a második legrosszabb volt a magyar növekedési adat az Európai Unióban.
Magyarország bruttó hazai terméke 2023 I. negyedévében a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent - közölte a KSH.
A kormány úgy számol, hogy 2024-ben már csak 6 százalék lesz az éves infláció, szóval ekkora emelésre számíthatnak a nyugdíjasok január elsejével.
Az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesítheti Magyarország
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint a magyar munkaerőpiacon jelenleg közel félmillió emberre lenne szükség. Ezt elsősorban Magyarországról kell pótolni.
A legnagyobb visszaesés az építőiparban, az ingatlan-szektorban és a kereskedelemben várható.
Az Eurostat adatai alapján a magyar egy főre jutó GDP az uniós tagállamok közül hátulról a nyolcadik helyen áll, amivel tavaly beértük a portugálokat.
Csökkent az ipar, valamint nőtt a mezőgazdaság teljesítménye, de van olyan elemző, aki optimistábban látja a jövőt a friss GDP-adatok után.
A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2022 negyedik negyedévében 0,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
