A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országok a fogyasztói árai éves szinten átlagosan 9,2 százalékkal emelkedtek áprilisban az egy hónappal korábbi 8,8 százalék után. Tavaly áprilisban 3,3 százalék volt az infláció.
A lakosság hónapok óta a magyar gazdaság helyzetét ítéli meg a legpesszimistábban, a legnagyobb romlás márciusban is e területen következett be.
Októberben a vártnál is magasabb, 6,5 százalékos volt az infláció, jelentősen emelkedett az étolaj, a margarin, a liszt, a baromfihús és a kenyér ára.
Több statisztika is megjelenik a jövő héten, izgulhatunk, hogy áll a gazdaság a negyedik hullám alatt.
Szeptemberben ismét emelkedett az infláció, a hivatalos adatok 5,5 százalékos drágulást mutattak. Így drágulni fog a margarin, a kenyér, zsemle, a párizsi és a tojás is.
Részben globális, részben pedig hazai hatások miatt a következő hónapokban régóta nem látott infláció jöhet Magyarországon.
2020-ban 103,8-ra ugrott a nyugdíjas fogyasztóiár-index értéke Magyarországon - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált adatokból.
A Pénzcentrum három fiktív vásárlója utoljára akkor fizetett ennyit a kasszánál, amikor az infláció hirtelen nagyot ugrott a járvány következtében.
Amikor arról panaszkodik valaki, mennyivel olcsóbb volt a zsemle, tej, tojás, 5-10 vagy 20 éve, vegye figyelembe azt is, mekkora volt akkor a nyugdíj.
Jobb előre gondolkodni...
A pandémia óta elszabadultak az élelmiszerárak.
2021-ben sem állt meg az élelmiszerek drágulása.
300 zsemle, 80 kiló alma, 50 kiló cukor...
A COVID-19 járvány okozta folyamatos bizonytalanság miatt a pénzügyi vezetők aggodalma még mindig nő.
Rengetegen szegényedhetnek el a járvány miatt.
Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük a fogyasztói árindex novemberi és a külkereskedelmi forgalom októberi és első tízhavi adata.
Ez volt az MNB célja.
Sokan szívhatják a fogukat.
A háztartások magánfogyasztása a második negyedévben látványosan, 8,6 százalékkal csökkent, nagyobb méretékben, mint amit a regisztrált reálbér-, vagy a foglalkoztatási adatok alapján várni lehetett volna.
A pozitív inflációs meglepetésben fontos szerepe volt a vártnál erősebbnek bizonyuló szezonális hatásoknak.
