A tartós gazdasági növekedést a termelési hatékonyság javítása, és a foglalkoztatottság bővülése, új munkavállalói csoportok alkalmazása alapozhatja meg - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóságának igazgatója Budapesten, a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai fórumán.
Újabb négy megyére terjesztik ki a reformprogramot, melynek köszönhetően Nógrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében az utóbbi hónapok tapasztalata alapján több mint 80 százalékkal többen találtak munkát.
Az euróövezetben több mint 10 éves mélypontra csökkent, az Európai Unióban pedig történelmi mélyponton állapodott meg a munkanélküliségi ráta májusban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint.
Bár Magyarországhoz hasonlóan több európai országban nagy problémát jelent a munkaerőhiány, a fiatal felnőttek egy jelentős csoportját mégsem sikerül bevonni se a munkaerőpiacra, se az oktatásba, így nagy tartalékok maradnak kiaknázatlanul.
Kevés lehetőség maradt a munkaerő piaci helyzet további javítására az elemzők szerint. A KSH adatai szerint ismét 4,5 millió felett volt, az egy évvel korábbihoz mérve 43 ezerrel nőtt, a foglalkoztatottak száma a március-májusi háromhónapos időszak átlagában.
integy 300 ezer diák vállal munkát egy év alatt az országban - mondta Majzik Nándor, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Diákész) főtitkára. A diákok átlag bruttó órabére 1100 és 1300 forint között mozog, de speciális esetben simán lehet 2000 forintot is keresni óránként.
Alig van Magyarországon valaki, aki részmunkaidőben dolgozna. Bezzeg Hollandiában például a munkavállalók majdnem fele ilyen munkarendben dolgozik. De Ausztriában és Németországban is a munkavállalók majdnem negyede így végzi a munkáját. Nemek között is óriásiak a különbségek Európa szerte, főleg a nők dolgoznak ugyanis így.
A munkaerőpiacon lévő legfiatalabb generáció számára a home office ma már nem extra kedvezményt, hanem sok esetben alapfeltétel. De nincs könnyű dolga a munkaadónak, hiszen a játékszabályokat neki kellene kitalálni, és ugyanúgy rá vár a különböző bonyolult fogalmak tisztázása is
2018-ban a magyar dolgozók 7,3 százaléka számított ideiglenesen alkalmazott munkaerőnek, ez körül-belül 330 000 munkavállalót jelent. Nekik gyakorlatilag, határozott idejű munkaszerződésük okán meg vannak számlálva a napjaik, hiszen ha lejár a kontraktus, könnyen lehet, hogy örökre elveszítik addig végzet munkájuk.
Több mint negyedmillióan keresnek állást.
A 2019. január-márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 497 ezer fő volt, 62 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 69,9 százalékra emelkedett. Mindkét nem esetében javulás történt, ugyanakkor a férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket.
Nem mindig jó megoldás a külföldiek foglalkoztatása a vállalatoknál. A cég profiljától függően egyenesen öngyilkosság is lehet, ha ezzel gerjesztik a fluktuációt.
Ma már szinte nincs is olyan magyarországi cég, vállalkozás, amelyik ne érezné saját bőrén: súlyos munkaerőhián van az országban. Nincs más lehetőségük, mint hogy nyitniuk kell olyan társadalmi csoportok irányába, akik előtt eddig zárva voltak a gyárak, üzemek, vállalatok kapui. Utánajártunk, vajon nagyobb sikerrel pályázhat-e ma egy állásra olyasvalaki, akit 5-10 évvel ezelőtt nem láttak szívesen?
A bank sajtótájékoztató keretében elemzi a tavalyi és idei évet.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzést készített az alacsony gazdasági aktivitású társadalmi csoportok aktivitási rátájának növelési lehetőségeiről. Ebben felhívja a figyelmet, hogy bizonyos csoportok aktivitása nem emelkedett érdemben, és az aktivitási ráta további intézkedésekkel növelhető lenne, tovább bővítve ezzel a foglalkoztatást.
A magyar munkavállalók mindösszesen 59 százaléka használt számítógépet vagy valamilyen más informatikai eszközt munkája során az elmúlt 12 hónapban. Ezzel az eredménnyel a harmadik legrosszabb helyen végeztünk az EU összesített listáján, ráadásul a környező országok közül csupán Románia végzett még rosszabb helyen.
Az Európai Unióban évről-évre nő az otthonról dolgozók aránya. Ezzel szemben Magyarországon az utóbbi években csökkenő tendencia figyelhető meg. Ennek pedig az az elsődleges oka, hogy a hazai cégek egyelőre nem igazán tudják, miként viszonyuljanak a rugalmas foglalkoztatás kihívásaihoz, amit így inkább mellőznek is a vállalati kultúrából. Ezzel szemben HR szakemberek tömkelege nem győzi eléggé hangsúlyozni, hogy a rugalmas foglalkoztatás piaci szerepe a közeljövőben jelentősen felértékelődhet, ezért még ideje korán érdemes egy megfelelő vállalati stratégia kiépítése. Azért hogy jobban megértsük mit is jelent a 21. században a rugalmas foglalkoztatás személyes példákon és szakértői kommentárokon keresztül mutatjuk be hogyan lehet teljes kudarc, valamint vállalti szinten sikeres vállalkozás a home office bevezetése.
Mutatjuk a KSH legfrissebb adatait.
A foglalkoztatók kétharmadánál tártak fel munkaügyi jogsértéseket a hatóságok, továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, az ellenőrzött munkavállalók csaknem 12 százaléka így dolgozik.
