Egyre nő a közepes és nagyvállalatok fluktuációja a legérintettebb szektorokban. 2018-ban 36 százalék volt az átlagos fluktuáció, 2019-re már 41 százalék az előrejelzés. Azonban az átlagon belül erős szórás tapasztalható. A munkaerő-kölcsönzés jelentősen megdobja az adatokat - derül ki egy friss kutatásból.
Még mindig van 200 ezer forint alatti havi bruttós boríték a boltokban, pedig folyamatosan emelnek bért a boltosok. A boltos bérolló 91 ezer forint. A legnagyobb munkaerőpiaci gond a boltról-boltra vándorló eladó. A legjobban most éppen az iparcikk vegyes boltok fizetnek, a legkevesebbet a kínai, vietnámi ruhás piacok - derült ki egy friss elemzésből.
Fejlődésre is ösztönözhet a kilépőinterjú. A kiléptetés során a távozó munkavállalónak lehetősége nyílik a munkakörről vagy a szervezetről visszajelzést adni, és a szakmai indokkal véghezvitt munkahelyváltások miatt többször is lehet relevanciája az utólag adott visszajelzéseknek, akár a munkakört, akár a munkafolyamatot nézzük.
A BKV szerint nincs a szervezetnél oly mértékű munkaerőhiány, amit ne tudnának stabilan pótolni, sőt az elmúlt évek bérfejlesztésének és az elmúlt hónapok intenzív toborzókampányainak köszönhetően a fluktuáció 1,5-2 százalék körüli.
Csapatmunkában gondolkodik, érzékeny mások érzelmi állapota iránt, céltudatos, óvatos és megbecsüli a munkatársait - ezek a jellemzői az átlagon felülien jó vezetőknek egy friss felmérés szerint. Ráadásul ma már nem kell a megérzéseikre hagyatkozniuk a cégtulajdonosoknak vagy a vállalatvezetőknek a menedzserek kiválasztásánál, mivel pontosan lehet mérni, hogy a jelöltek közül kik rendelkeznek ezekkel a kvalitásokkal.
Az egyszerű képzést igénylő és a komplex munkakörök fluktuációja között jókora eltérés figyelhető meg a vállalat jövedelmezőségére gyakorolt hatásnál. A béremelés a fluktuáció gyorsulásakor lehet kulcskérdés egy vállalatnál.
A vállalatok ma már egyre nagyobb kihívásokkal találják szembe magukat, ha a szakképzett munkaerő megtalálásáról van szó. Több kutatásból is kiderül, hogy a munkaerőpiac legnagyobb része Z és Y generációs fiatalokból áll, előbbiek - az 1995 és 2010 között születettek - pedig 2025-re a globális munkaerő 75 százalékát teszik majd ki. A fiatal munkavállalóknak pedig újszerű igényeik vannak a munkahelyi légkörrel és folyamatokkal kapcsolatban. Szakmai kihívásokra, felelősségteljes munkára vágynak, és azonnali eredményeket akarnak, hiszen a digitalizáció korában nincs idő kivárni a ranglétra kijárását. Ezért ma már elengedhetetlen, hogy a cégek generációkra szabott üzenetekkel toborozzanak potenciális munkavállalókat, és meg tudják szólítani az ambiciózus, szakképzett tehetségeket, akiknek testre szabott fejlődési lehetőségeket kínálnak.
Pedig elvándorlás csökkentésében és az új munkatársak megtalálásában is segíthet az odafigyelés.
Egyre több hazai szálloda ismeri fel, hogy a vendéglátásban tapasztalható óriási fluktuációra az integrált employer branding stratégia adhat hatékony megoldást. A tapasztalatok szerint az egyszeri kampányok nem működnek, a munkáltatói márkaépítést az üzleti stratégiába integrálva lehet hatékonyan megvalósítani.
A munkaerőhiány a magyar gazdaság egyik legégetőbb problémája: szektortól függetlenül szinte az összes cég érzi, hogy egyre nehezebb megtartania a munkavállalóit és megtalálni a megfelelő munkaerőt. Polányi Zoltánnal, az UNIQA Vállalati Üzletágért felelős igazgatósági tagjával beszélgettünk ezekről a kihívásokról. Interjú.
Nagyot fordult a világ az elmúlt 15 évben: míg a 2000-es évek legelején halmokban álltak az önéletrajzok a HR-esek asztalán, addig ma mindent be kell vetniük annak érdekében, hogy megtalálják a megfelelő számú dolgozót. Váradi Judit, a Teva Gyógyszergyár Zrt. HR vezetője osztotta meg tapasztalatait a Pénzcentrummal. Szerinte jó megoldás lehet a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása: a hölgyek például 40 év munkaviszony után tudnak elmenni nyugdíjba, de igazából még fiatalok és óriási szaktudásuk van, ami rendkívül hasznos a cég számára. Interjú.
100 emberes bővülést jelent az indulás.
Az csak később derül ki, hol lesz az új üzem.
Így küzdött meg a magyarországi munkaerőhiánnyal a McDonalds.
A betanított munkásoknál tapasztalható a legnagyobb mértékű fluktuáció. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a fiatalok közül vállalnak a legkevesebben gyártó vállalatoknál munkát.
Egy friss kutatás szerint egyáltalán nem a pénz az elsődleges oka a munkaváltásnak. Legtöbben azért mennek más helyre dolgozni, mert aktuális munkahelyükön kevesebbet kapnak, mint amit az állásinterjún ígértek nekik. Nagyon erős váltó ok továbbá az embertelen bánásmód és a kellemes munkakörnyezet hiánya.
Egyre népszerűbb a tömeges szálláshely-szolgáltatás Magyarországon, ami az egymás hatását erősítő munkaerő- és ingatlanpiaci trendekkel magyarázható - mutat rá egy friss piaci elemzés. Hazánkban több mint 35 ezer ember hiányzik a gyártó szektorból, így a nagyvállalatok arra kényszerülnek, hogy a gyártás helyétől több száz kilométerre, illetve akár a határon túlról is toborozzák a kékgalléros munkaerőt.
Az OTP Bank HR vezetőjével a digitalizáció nyomán átalakulóban lévő fiókhálózat munkaerő-piaci kihívásairól; illetve az új platformokon működő toborzási, felvételi-, illetve beillesztési folyamatokról beszélgettünk.
Ma egyre inkább jellemző, ha egy munkatárs úgy érzi, nem kap megfelelő támogatást, figyelmet, könnyen elbizonytalanodhat, és záros határidőn belül búcsút inthet a cégnek. Háromszáz, különböző szakterületen dolgozó munkavállalóval készült interjú, hogy kiderítsék, igaz-e a HR-esek körében közismert mondás: "a távozás mellett döntő alkalmazott a vezetőt, és nem a céget hagyja el".
Idén is rengeteg új munkavállalót keresnek.
