Nagyjából 2030-ra válik lehetségessé, hogy a bruttó átlagbér elérje az egymillió forintot havonta - véli a szakértő.
Az elemző elmondta, hogy csak jövő héten jön ki az októberi inflációs adat, de az Eurostat szeptemberi adatainak részletes vizsgálatából sok mindenre lehet következtetni.
A várakozásoknak megfelelően 13% maradt az alapkamat, a Monetáris Tanács emellett 12,50%-on tartotta az egynapos betéti, valamint 25%-on az egynapos fedezett hitel kamatát.
Nem elérhetetlen cél, hogy az infláció egy számjegyű legyen 2023 végére, de sok feltételnek kell teljesülnie hozzá.
Az élelmiszerek drágulása folytatódott, a szolgáltatások ára is tovább nőtt, ráadásul a szeptemberi adatokban markánsan megjelent a tűzifa, a palackos gáz.
A hazai gazdaság zsugorodását várja 2023-ra szokásos őszi elemzésében az Atradius hitelbiztosító. A tanulmány szerint az idei évben még pozitív lesz a magyar GDP, de jövőre recesszióval számolnak az elemzők.
Török Lajos, az Equilor Befektetés Zrt. elemzője szerint nem valószínű a magyar államcsőd bekövetkezése, mivel Magyarország eddig mindig sikeresen finanszírozta az adósságát.
A termelés volumene bővült, míg a járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása nagyobb, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kisebb mértékben.
Jelenlegi kilátások szerint 5,5-5,7 százalékos lehet a növekedés a 2022-es évben, viszont jövőre lassulás várható.
Az elemzők arra számítanak, hogy jelentősen csökkenni fog a háztartások jövedelme.
Júniusban 11,7 százalékos éves áremelkedési ütemet mért a KSH, a Portfolió elemzői felmérése szerint pedig júliusban ez a szám 13 százalékra is ugorhat.
Júliusban is folytatódtak az elmúlt hónapokra jellemző átárazások, ami a kormányzati adóintézkedésekkel párosulva újabb lendületet adott az áremelkedéseknek.
Előzetesen az elemzők többsége 50 bázispontos kamatemelésre számítottak, de volt 100 bázispontos előrejelzés is.
A háztartások fogyasztása májusban tetőzhetett, az első negyedévi állami juttatások nagy részét már felélte a lakosság.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt első becslése szerint májusban az ipari termelés volumene 9,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Nem csak a magas infláció, az emelkedő kamatok is megnehezítik az ingatlanpiac működését.
A ma megjelent friss inflációs előrejelzések szerint meghaladhatja a 10 százalékot is az éves drágulás mértéke 2022-ben.
Össze lehet-e hasonlítani a 2008-as recessziót azzal a helyzettel, ami most van? Egyáltalán, mi vár ránk?
Négy százalékos gazdasági növekedést, de erősödő inflációs nyomást jósol a CIB Bank, de valószínűtlennek tartják, hogy nagy világgazdasági válság alakuljon ki.
Meddig maradhat az árstop? Kérdéses az árlimitek sorsa, melyek meghosszabbítása a megemelkedett inflációs periódus elnyújtását eredményezi.
