Így megmenekülhet a magyar vidék: a digitalizáció eltörli a távolságot
Kitárulhat a világ a vidéki cégek előtt.
Kitárulhat a világ a vidéki cégek előtt.
Tektonikus erejű változásokat hozott a digitalizáció a vállalatok ügyfélszolgálati működésébe, hiszen míg korábban néhány csatornán - telefonon, vagy e-mail-ben zajlott az ügyfelek és a cégek közötti kommunikáció, addig mára az eszközök száma szinte végeláthatatlan. Statisztikák szerint azonban a különböző elektronikus ügyfélszolgálati megoldásokat - például közösségi média, chatbot, SMS - használók 41 százalékának telefonon is kapcsolatba kell lépnie a vállalattal az ügyintézés során. Szakértők szerint tehát a jövőt a különböző csatornák közötti átjárás, ugrálás, és nem a gépek uralma jelenti.
Miért jó ez nekik?
Úgy látszik, ebbe érdemes invesztálni.
Magas, 10 százalék feletti béremelkedésre számítanak a Portfolio HR Revolution 2019 című konferenciájának résztvevői a közönségszavazás szerint. A kormány 10 év alatt megduplázódó reálbéreket vizionál, a vállalatvezetők saját elképzeléseiket ismertették ezzel kapcsolatban. Látható volt, hogy a vállalatok egy része a termékek minőségének és árának emelésével ki tudja gazdálkodni a bérköltség-emelkedést, más vállalatoknál ez nem lehetséges. Esetükben kizárólag a digitalizáció és hatékonyság-növelés jelenthet megoldást.
"Ha ma elmegyek egy 15 éves érettségi találkozóra, ott az egykori tanítványaim jó része olyan szakmában dolgozik vagy olyan foglalkozást végez, amiről fogalmam sincs, hogy mit jelent, egyszerűen nem tudom, hogy mit csinálnak. De azért mi készítjük föl őket ezekre a dolgokra" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Porogi András, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója, aki többek között beszélt a mai, magyar oktatás legnagyobb dilemmáiról; a digitalizáció és a tudásátadás nehézségeiről; valamint arról is, miként lehet az ország legsikeresebb középiskolái között egy állami fenntartású iskola.
Felkészültünk erre?
Panaszkodnak az ügyfelek.
Megfelelő szabályozás, kellő óvatosság és megalapozott szaktudás kell.
Óriási a munkaerőhiány.
De azért vannak korlátok is.
Gyökeres változást hoz a gazdasági digitalizáció.
A kilencvenes évek végén analóg fényképezőkkel indultak.
Hiába születnek bele az internet világába a mai gyerekek, a kritikus gondolkodásra és forráskezelésre bizony őket is meg kell tanítania valakinek. "A diákok fejében ugyanis még nincs meg az a váz, amire ilyen közegben segítség nélkül tudnának támaszkodni. Ennek a kialakítása a tanárok múlhatatlan feladata" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Gadóné Kézdy Edit, a Deáktéri Evangélikus Gimnázium igazgatója. A pedagógussal beszélgettünk az elit intézményi lét pozitív és negatív oldaláról; a diákokat nem egyszer betegségbe hajszoló, önmagukkal szembeni elvárásairól; a digitalizáció nehézségeiről; a magyar oktatási rendszer hiányosságairól, a be nem teljesült ígéreteiről, de pozitívumairól is.
Eddig még nem látott mértékű változás zajlik le hamarosan a munkaerőpiacon, amelyre az egyetemek egyáltalán nem készítik fel a jövő munkavállalóit. Az egyetemi képzések világszinten elszakadt a munkaerőpiaci követelményektől, a magyar diákoknak emellett számtalan egyéb tekintetben is lemaradásuk van. Ez hatalmas probléma, hiszen a technológiai fejlődés olyan szintű szociológiai változást okoz majd, amelyre a legkevésbé sem vagyunk felkészülve. A szakadék az egyetemi képzések és a munkaerőpiac között eközben egyre nő.
Digitális készségeinkben bizonytalanok vagyunk.
A Pénzcentrum oldalán 2018 elején elindított interjúsorozatunk keretében a legjelentősebb, a legtöbb embert foglalkoztató hazai vállalatok hr vezetőivel készítünk interjút. Kíváncsiak voltunk véleményükre, tapasztalataikra a munkaerőhiányról, az elvándorlásról, toborzásról és a munkaerő megtartásáról.
Nem kell számolnia a pénzt hó végén.