Mától igényelhető a hitel, ami sok magyar munkahelyet húz majd ki a bajból
Nagy a kereslet a többi hitel iránt is.
Nagy a kereslet a többi hitel iránt is.
Közvetlen támogatások, kölcsönök és tőkebefektetési intézkedések is kérhetőek.
Aki mer, az nyer?
50 milliárd forint a keretösszeg.
Velük mi lesz?
Egyre idegesebbek a cégek.
A koronavírus-járvány életünk szinte minden területét gyökeresen megváltoztatja, a feje tetejére fordítja. Ilyen extrém körülmények között nem nehéz elveszítni az arányérzékünket (a józan ítélőképességünket), és könnyen belecsúszhatunk olyan szélsőségességekbe, mint a túlzásba vitt munka, vagy éppen az totális apátia. Szakértő segítségével játjuk körül most ezeket az eseteket, aki segít megtalálni a kiutat is a kiégés jelentette veszélyhelyzetből.
500 fölé emelkedett a diagnosztizált fertőzöttek száma.
Mi lesz velük?
Dénes Rajmund Rolanddal, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnökével február közepén beszélgettünk. Akkor még csak sejthető volt, hogy az életünket valamilyen szinten biztosan befolyásolja majd az akkor még Vuhanban tomboló koronavírus, de ilyen helyzetre azért nem számítottunk. Azóta tömegek kerültek utcára, a hírek szerint elsősorban a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg a cégek. A szakember segítségével körbejártuk, milyen változások várhatóak a munkaerőpiacon, mire lehet számítani a következő hónapokban. Interjú.
Egészségügyi maszkok gyártásába kezdett a Kézmű Nonprofit Kft.
Megéri ma kölcsönzött munkavállalónak lenni Magyarországon? Milyen hátrányok érik, milyen előnyök illetik meg azokat, akik nem közvetlenül annál a cégnél vannak alkalmazásban, ahová nap mint nap bejárnak dolgozni. Mit ír elő ezeknek a cégeknek a törvény, és mi a gyakorlat? És vajon egy többdiplomás, képzett mérnök miért választja azt, hogy kölcsönzött munkaerő lesz? Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke válaszolt a Pénzcentrum kérdéseire. Interjú.
Belépett a magyar piacra a Wyser fejvadász cég, amely kifejezetten a 45-50 ezerre becsült közép- és felsővezetői piacra fókuszál Magyarországon, arra számítva, hogy a következő években számuk nőhet. Kiemelték, hogy az elmúlt időszakban több mint 2000 milliárd forint értékű, nagy volumenű beruházást jelentettek be Magyarországon a vállalatok, amelyek megvalósulásához nemcsak a különböző funkciók ellátásához szükséges szakembereket kell megtalálniuk, hanem a kulcsfontosságú közép- és felvezetőket is.
Lassan elfogynak a magyar vállalatok.
Akik ugyanahhoz a céghez mentek vissza a szülési szabadság után, ahonnan elmentek, 68 százalékuk ugyanabban, 17 százalékuk más, 10 százalékuk viszont alacsonyabb pozícióban folytatta munkáját. A munkavállalók több mint fele úgy gondolja, hogy a gyermek kétéves kora után térne vissza a munkájába.
A cégajtók világszinten április 23-án tárulnak ki.
A legtöbb szektorban továbbra sem csitul a munkaerőhiány: nem csak a cégek, de a kormányzat is keresi a megoldásokat, hogyan lehetne minél több potenciális dolgozót a (vissza) terelni a munka világába. Jó megoldást jelenthetne az atipikus foglalkoztatási formák minél szélesebb körű alkalmazása, ám a statisztikák szerint hazánk nem jár éppen az élen ebben a kérdésben. A Pénzcentrum körbejárta a kérdést, kíváncsiak voltunk, a legnagyobb haza munkaadók, mennyire nyitottak a részmunkaidős foglalkoztatásra.
Népszerű a közbeszerzéseket érintő összejátszás.
Egyre több a lánctartozás is.
A felelős vállalatvezetés 5 eleme.