Gyakorlatilag lehetetlen helyzetben van, aki egyedül szeretne lakást bérelni, és a minimálbérből kell kigazdálkodnia a költségeket.
Az albérletpiacon áprilisban folytatódott a drágulás: a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint országos szinten 0,7 százalékkal, a fővárosban pedig 1,7 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak márciushoz képest.
A legnagyobb hirdetési portálin csupán a pesti albérletek 15 százalékába enged a tulajdonos kisállatot. Sőt, a gazdiktól sok esetben magasabb kauciót is kérnek.
Kisebbségbe kerültek azok a fiatalok, akik pénzkidobásnak tartják a lakásbérlést.
Másfél évig tartó albérletpiaci drágulásnak vetett véget a szeptember: országos szinten és Budapesten egyaránt stagnáltak a bérleti díjak augusztushoz képest.
A tavalyi átlaghoz képest 28 százalékos áremelkedést mértek a használt téglalakások négyzetméterárában a megyei jogú városokban.
A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetésével jövő héten elindul az albérletpiaci főszezon, ám már több megyében már eddig is kiugró kereslet alakult ki.
Az emberek elkezdtek visszatérni a járvány előtti szokásaikhoz, ami az ingatlanpiac élénküléséhez vezetett.
Tempót váltott az országos és a fővárosi albérletpiac, májusban a korábbinál gyorsabb ütemben drágultak az albérletek.
Budapesten átlagosan 7,5 százalékkal nőttek az albérletárak egy év alatt, de a nagyobb vidéki városokban még ezt is meghaladta az emelkedés üteme.
Meg sem kottyant az erőteljes negyedik hullám a budapesti bérlakáspiacnak, sőt, novemberben a bérleti díj szintje éves csúcsot döntött.
A bérleti szerződések fogalmazásánál például már nem számít vis maiornak a pandémia okozta bizonytalanság.
