Az albérletpiacon áprilisban folytatódott a drágulás: a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint országos szinten 0,7 százalékkal, a fővárosban pedig 1,7 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak márciushoz képest.
Az albérletben élők örök dilemmája, hogy nem érné-e meg jobban lakást vásárolni, és a bérleti díj helyett a banki hitel törlesztőjét fizetni minden hónapban.
Fordulatot hozott a december az albérletpiacon, majdnem két év után először mérséklődtek a lakbérek.
Kisebbségbe kerültek azok a fiatalok, akik pénzkidobásnak tartják a lakásbérlést.
Másfél évig tartó albérletpiaci drágulásnak vetett véget a szeptember: országos szinten és Budapesten egyaránt stagnáltak a bérleti díjak augusztushoz képest.
Az Eurostat friss jelentése rávilágít, hogy hazánkban már az is bajban van, aki nem venne, hanem bérelne egy lakást.
Rekordmértékű 26 százalékra nyílt az árolló szeptemberben a keresleti és kínálati bérleti díjak között a budapesti albérletpiacon.
Mondjuk egy biztos: a lakás leendő bérlőjét a rezsiválság nem érinti, ő nyugodtan alhat.
A szakértők nagy változásokra az ingatlanpiacon csak a fűtési szezon kezdete után számítanak. Azonban az albérlet piac és a vidéki kereslet már most változóban van.
Sorrendben harmadik hónap volt a július, amikor az országos lakbérek több mint 20 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
A legdrágább európai fővárosnak ismételten Párizs bizonyult. Kelet-Közép-Európában a továbbra is a legdrágábbak között vannak a lakóingatlanok az átlagfizetésekhez viszonyítva.
A rezsiárak várható növekedése az albérletek árát is megemelte: egy hónap alatt átlagosan 4,8%-os drágulást volt.
A tavalyi átlaghoz képest 28 százalékos áremelkedést mértek a használt téglalakások négyzetméterárában a megyei jogú városokban.
A felvételi ponthatárok kihirdetése óta több mint 10 százalékkal élénkült az ingatlanpiac. Az egyik legfontosabb kritérium a rezsi.
A budapestinél jóval drágábbak a bérlemények Európa egyetemvárosaiban, a csúcstartó London belvárosa.
A kétszámjegyű infláció az albérletárakra is ki fog hatni, ami feszültséget okozhat a bérlők és a bérbeadók között.
Tempót váltott az országos és a fővárosi albérletpiac, májusban a korábbinál gyorsabb ütemben drágultak az albérletek.
Budapesten átlagosan 7,5 százalékkal nőttek az albérletárak egy év alatt, de a nagyobb vidéki városokban még ezt is meghaladta az emelkedés üteme.
Folytatódik a drágulás az albérletpiacon: országos szinten 2 százalékkal nőttek a bérleti díjak áprilisban az előző hónaphoz képest. Budapesten is 2 százalékos volt az emelkedés.
35 százalékkal drágábban kínálják a kiadó lakásokat Budapesten, mint egy évet. Egy átlagos 54 négyzetméteres ingatlanért már havi 175 ezer forintot kérnek.
