Soproni Tamás, Terézváros polgármestere és Lánszki Regő, Magyarország főépítésze és építészeti államtitkára a nagyvárosi rémálmokról beszélgettek a Brain Bar első napján.
Az egyik navigációs szolgáltató adatai szerint tavaly Budapest a 18. legbedugultabb európai város volt, de Bécsben és Krakkóban is hasonló volt a helyzet.
A fővároshoz közeli települések közül továbbra is Szentendrén kérik a legtöbbet egy négyzetméterért.
A vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 6,9%-kal kevesebb lakás épült. Csak a községekben bővült a lakásépítés, ott 9,2%-kal több lakást vettek használatba.
Egyre durvábban túlnépesednek az agglomerációs települések, ez különösen igaz a Budapesthez közelebb esőkre.
Ezeken a településeken egyre komolyabb probléma van nemcsak az oktatási férőhelyekkel, de az alapvetőnek gondolt infrastruktúrával is.
Budapest északi agglomerációjában nagyobb mértékben esett vissza az ingatlanpiac, mint a fővárosban.
Sok településen jelenthet Érd és Budakalász mellett gondokat az elkövetkező években a robbanásszerű lakosságbővülés.
Nem Érd az egyetlen település, ahol hasonló problémákkal küzdenek. Az agglomerációban rengeteg helyen drasztikusan nőtt a betelepülők száma az elmúlt időszakban.
A polgármester szerint a város túlcsordult, állandóak a dugók, nincs elég hely az óvodákban, iskolákban, sorok kígyóznak a szakrendeléseken, és a vízszolgáltatás bírja már.
A délkeleti szektorban is meghaladja az 500 ezer forintot az átlagos négyzetméterár.
Pest megye lakossága az elmúlt bő két évtizedben 266 ezer fővel növekedett. Emiatt a közép-magyarországi régióban ma már három milliónál is többen laknak. A Budapest környéki települések már szinte élhetetlenek.
A vonatok csak Szigetszentmiklós-Gyártelepnél, Szigethalomnál és Szigethalom alsónál mindkét irányban a Közvágóhíd irányú peronnál állnak meg.
Közölte a 2022-es népszámlálás eredményeit a KSH. Nem várt dolgok derültek ki a magyar településekről.
Márciusban már az ébredés jeleit mutatta a főváros és az agglomeráció használtlakás-piaca.
A főváros és a vármegyeszékhelyek agglomerációs települései továbbra is a slágernek számítanak az állandó lakosok számának változása - részben a költözések - alapján.
Elsősorban az alacsonyabb négyzetméterárak mozgatják az ingatlanvásárlókat a főváros és agglomerációja között.
Mutatjuk, hogy melyek voltak az elmúlt egy, illetve öt év során azok a települések, melyeknek leginkább nőtt a lakosságszáma, melyik falvak a vidéki Magyarország slágertelepülései.
A nagyvárosok környéke az elmúlt évtizedekben szinte folyamatosan a lakáskeresők fókuszában állt.
Nem csak a legendás zenész hagyta el a nagyvárost, egyre több magyar család menekül az agglomerációba. Ennek hatására, főleg a budai oldalon brutálisan felmentek az ingatlanárak.
