Mindenki tudja, hogy a most 30-40 évesek már nem számíthatnak állami nyugdíjra, legalábbis a mai értelemben vett, teljes megélhetést biztosító formájára. A demográfiai válság miatt az átlagos nyugdíj várhatóan mai értéken 38-40 ezer forint lesz 35 év múlva, amennyiben nem emelik radikálisan a korhatárt és az aktívkorúak hozzájárulását.
Miért nincs akkora hozama a lakáskasszáknak, mint hisszük?
Pénzesőnek örülhettek utcai járókelők Belgiumban: több tízezer euró szállingózott a levegőből egy lopás után. Kapkodtak is két kézzel a bankókért, ám két év börtönt kockáztatnak, akik nem szolgáltatják vissza a pénzt.
Hatalmas mértékben csökkent a múlt év végén bevezetett, lakosságinak szánt eurós állampapír, a P€MÁK (Prémium Euró Magyar Államkötvény) befektetőknél lévő mennyisége. Az eurókötvényből az első három hónapban több mint 1,4 milliárd eurónyit tudott eladni a magyar állam, ennek túlnyomó részét - majdnem nyolcvan százalékát - hazai vállalati befektetők vették meg (a gyanú szerint a Mol lehetett az egyik nagy vevő), és húsz százalék alatt volt a lakossági vásárlók aránya (a maradék néhány százalékot külföldi befektetők vásárolták).
Április végéig több mint 112 ezer középiskolás kapja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) "A pénz beszél! - Te érted?" című tájékoztató füzetét - tájékoztatta lapunkat az MNB.
A bankok több módszerrel is magukhoz akarják csábítani a gyanútlan ügyfeleket.
A magyar fizetési kártya piac szereplői és szabályozói vitát tartottak arról a törvényjavaslatról, amely kártyás tranzakciókra vonatkozó bankközi jutalékot korlátozná. A Napi Gazdaság bankkártyákról szóló sajtóeseményén a MasterCard (Hamberger András), a Visa (Kiss Ede), az OTP (Krasznai Zoltán), a Bankszövetség (Sütő Ágnes), az OKSZ (Vámos György), az MNB (Varga Lóránt), és a GVH (Martinovic Boris) képviseltette magát.
Csaknem másfél milliárd forintos kár érhette két ingatlanalap befektetőit - köztük az államot is -, miután hét magánnyugdíjpénztár vélhetőleg értéktelenné váló befektetési jegyeket adott át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak a 2011. évi nyugdíjreform keretében - írja a Magyar Nemzet.
A hét fő témájának az öngondoskodás tettük, hiszen egyre többen kerülnek abba a helyzetbe, hogy néhány évvel a nyugdíjba vonulás előtt sem tudják még, hogy miből fognak tudni tisztességesen megélni, ha az államtól csak minimális összegű ellátásra számíthatnak. Hogy miből tegyünk félre? A Pénzcentrum.hu utánanézett, hogy miért késlekedik a szegény családoknak járó adókedvezmény bevezetése, amit a kormány rég megígért.
Módosul a cukorbetegek inzulinkezelésével kapcsolatos szabályozás, melynek eredményeként többek között lehetővé válik az analóg inzulinok 100 százalékos finanszírozásának folyamatos biztosítása is.
Ugye Ön is unja már, hogy a pénzügyeiből mindenki csak a pénzét szeretné? Elege van a pénzügyi tanácsadóknak álcázott szakképzetlen ügynökökből? Szeretné kiismerni magát a különböző befektetési lehetőségek között? A Pénzcentrum Akadémiát azért hoztuk létre, hogy Önt eligazodni a pénzügyi világban.
A magyarok 72 százaléka úgy gondolja, nem lesz elég az állami nyugdíja ahhoz, hogy tisztességesen megéljen idős korában. Ennek ellenére a bankszámlával rendelkező lakosság mindössze 11 százaléka tervezi, hogy a következő négy-öt évben anyagi tartalékot képez nyugdíjas éveire - derül ki a legfrissebb OTP Öngondoskodási Indexből. Legfőképpen az "élj a mának" életérzés vezérli a megtakarítókat: a legtöbben utazási, ruhavásárlási terveiket szeretnék a következő években megvalósítani.
Kiemelkedően magas kereslet mutatkozott a mai államkötvény aukción a 3 illetve az 5 éves lejáratú kötvények iránt. Az 5-6-szoros túlkeresletet látva a kibocsátó minden lejáraton megemelte az elfogadott mennyiséget, a hozamok csökkentek.
Az alapkamat változása hatással van a forintbetétek kamataira is. Csökkenésre jellemzően a betéti kamatok is visszaeséssel reagálnak. Ilyenkor merülhet fel a vállalkozó szellemű emberekben, hogy körbenézzenek a befektetési piacon, hogyan lehetne ezt a kamatcsökkenést kiküszöbölni. A nagyobb hozamok viszont nagyobb kockázatokat is hordoznak, ezért lényeges, hogy minél alaposabban megismerjük ezeknek a megtakarítási formáknak az előnyeit és hátrányait is. A Pénzcentrum.hu most megmutatja, hogy mi van a betéteken túl, és miben érdemes gondolkozni, ha a lehető legnagyobb hozamot szeretnéd elérni.
Az elkövetkező napokban új állampapír-forgalmazási pontok nyílnak - mondta kedden Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 Az Este című műsorában.
A sors útjai kifürkészhetetlenek - tartja a mondás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem készülhetünk fel a váratlan élethelyzetekre. Ehhez természetesen tisztában kell lennünk jövőnk kalkulálható részleteivel, és el kell fogadnunk azt a tényt is, hogy életünk csak egy része előrelátható. Arról nem is beszélve, ahogy az élethelyzetek, úgy megtakarítási képességünk is folyamatosan változik. Ezúttal a különböző élethelyzeteket, s a hozzájuk kapcsolódó finanszírozási lehetőségeket mutatja be a Pénzcentrum.hu.
Az ideális megtakarítási forma kiválasztása nem egyszerű folyamat. Több dolgot is érdemes mérlegelni, mielőtt döntést hozunk, leginkább azt, hogy mik a megtakarítás céljai, mik a saját lehetőségeink, és hogy milyen kockázatot vállalunk be. Az sem mindegy, hogy forintban vagy devizában tervezzük az öngondoskodást, vagy esetleg valamilyen "fizikai" befektetést - például aranyat - válasszunk.
Adathalász levélre hívja fel ügyfelei figyelmét az OTP Bank. A pénzintézet Facebook-oldalán hétfő délelőtt közzétett figyelmeztetés szerint személyes és bankkártya adatokat próbálnak meg kicsalni ismeretlen személyek.
Kevés kétség fér ahhoz, hogy a magyar családok egy része úgy érzi, jelenlegi anyagi helyzetében képtelen megtakarítani. A felmérések azt mutatják, hogy nem kevés olyan háztartás van hazánkban, amit egy váratlan - akár csak néhány tízezer forintos - kiadás szinte megoldhatatlan helyzet elé állítana. Azt ugyanakkor kijelenthetjük, hogy bármilyen rossznak is érezzük anyagi helyzetünket, nem lehetetlen félretenni, megtakarítani. A hosszú távú megtakarítás azért kifizetődő, mert az így félretett összeg kamatozik - pénzünk tehát nekünk dolgozik.
Nem egészen 1 év leforgása alatt a jegybanki alapkamat 7%-ról 5%-ra csökkent, a betéti kamatok egyre alacsonyabbá váltak, ami a lakossági befektetőket egyre inkább a befektetési alapok felé terelte. Az év első két hónapjában 210 milliárd forintos volt a tőkebeáramlás, amire még soha nem volt példa, ezért is kérdeztük meg az alapkezelőket, hogy meddig tarthat ki a kedvező trend. A válaszok alapján a következő 3 évben éves átlagban 8% körül lehet az éves növekedési ütem, bár ez csak egy átlagos érték, az adott intézmények helyzete ettől nagyon eltérő. A legkelendőbbek a pénzpiaci-, kötvény- és abszolút hozamú alapok lesznek, annak ellenére, hogy a legjobb kilátások a részvénypiacon láthatók. A lakosságnak azonban a visszatekintő hozamok számítanak, erre alapozva ebben az évben nem csodálkoznánk, ha akár 450-500 milliárd forintnyi friss pénz érkezne az alapszektorba.
