A helyi ellátási rendszerek fejlesztésével és a pazarlás csökkentésével fenntarthatóbbá tehető élelmiszerellátásunk.
A magyarok döntő többsége tudatos vásárlónak tartja magát, ennek ellenére honfitársaink 59%-a dob ki élelmiszert, ráadásul 23% kifejezetten sokat.
Amíg a világ elegendő élelmet termel a teljes globális népesség ellátására, közel 830 millió ember még mindig éhezik.
Szeptember 29-e az élelmiszerveszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napja.
A magyarok többsége környezettudatosnak vallja magát, évente hozzávetőleg 300 ezer tonna még menthető élelmiszert dobunk a kukába.
Beláthatatlan következményei lehetnek az élelmiszerek drasztikus drágulásának. A végét pedig még közel sem látni a válságnak.
Élelmiszerhősöket keres a vállalat az élelmiszerfelesleg csökkentése érdekében.
Gyakran végzi a húsvéti menü jó része a szemétben, pedig egy cseppnyi tudatossággal elkerülhető a pazarlás.
A Nébih programja csokorba szedte, mire érdemes figyelni.
Új módszerrel igyekszik tenni az élelmiszerpazarlás ellen a Lidl: kísérleti jelleggel 5 kilós kiszerelésben zöldség-gyümölcs válogatás csomagokat fognak árulni fixen 3 euróért.
Mit csináljunk a lejárt élelmiszerekkel? Dobjuk ki őket azonnal vagy tartsuk meg, ha még nem büdösek? Az orrunk segíthet a döntésben.
"Semmi megvetendő dolog nincsen abban, hogy egy 2-3 napos ételt megeszünk. Sokat pazarlunk, sokat kidobunk. Ráununk, nem vagyunk hajlandók átalakítani."
Az ünnepekkel járó vendégvárás, evés-ivás kapcsán törvényszerűnek tűnik, hogy a bőségesen megpakolt asztalról több élelmiszerhulladék kerüljön a szemetesbe.
Pedig egy kis odafigyeléssel nem csak pénz elpazarlását lehet csökkenteni, hanem az ételét is.
A pazarlás csökkentése érdekében módosul az élelmiszerláncot szabályozó törvény.
Nem csak a láncokat sújtó különadót emelnék meg, de kötelezően be kellene szolgáltatni lejárat előtt 48 órával a termékeket.
Idén ki veszi és eszi meg, a kirepedt, kiszáradt bejgli hegyeket?
Ebben a kánikulában az ételeket elég csak pár órára kint hagyni, piknikezéskor, grillezés alatt, vagy akár otthon a meleg lakásban és máris kész a baj.
A hús- és különösen a halmaradékok általában nagyobb szorongást váltanak ki az ételmérgezéssel kapcsolatban, mint a húsmentes ételek.
Tároljuk módszeresen élelmiszereinket a hűtőnkben, hogy csökkentsük az élelmiszer-eredetű megbetegedések kialakulásának esélyét, hogy kevesebbet kelljen végül kidobnunk a kukába.
