Románia Mezőgazdasági Minisztériuma sürgősségi rendeletet készít elő, amely 20%-ra korlátozná az ország élelmiszertermékeinek árrését.
Továbbra is megmaradnak a kedvezményes árak és az akciók a Lidl Magyarország áruházaiban.
Mélyponton a drágulás üteme Szlovákiában, az élelmiszer-kategóriák 40 százalékát már olcsóbban lehet kapni a boltokban, mint egy éve. Ez a magyar vásárlókat is vonzza.
A Tesco vezérigazgatója idén rekordösszegű, 10 millió fontos (~4,6 milliárd forintos) fizetésre számíthat.
Egy friss tanulmány szerint az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárás miatt a következő évtizedben az élelmiszerárak növekedni fognak.
Gyermelyi- és Barilla tészta (de még a szószok is), Pick téliszalámi, vagy épp az amerikai Prime üdítőital és a Doritos chips – ezek jóval olcsóbbak a környező országokban. Miért???
A kenyér inflációja az egyik legfájdalmasabb az élelmiszer-dráguláson belül, ugyanis jövedelmi szinttől függetlenül minden háztartás kosarában megtalálható.
Az MNB szerint az árstopok csak elnyújtották és felerősítették az élelmiszerárak emelkedését.
Európa szerte forronganak a gazdák, most viszont tél van, a mezőgazdasági munkák kevéssé vannak. Éppen ezért rövid távon nem kell a magyar vásárlóknak drágulástól tartani.
A magyarok imádják a virslit, főleg év végén, az árak viszont nagyon elszálltak, úgyhogy most minden akció igen jól jön a vásárlóknak.
Novemberben az infláció már az ötödik egymást követő hónapban csökkent, és az elért szint 2021 júniusa óta a legalacsonyabb lett Németországban.
Minden hónapban összeállít a G7 egy virtuális bevásárlókosarat, annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni a drágulást. Ez alapján pedig 8 százalékos árcsökkenés történt.
Bár az élelmiszerárak már egy ideje csökkenő tendenciát mutatnak Magyarországon, az általános árszintek továbbra is magasak. De mi várható jövőre?
Noha eddig csak feltételezni lehetett, mostanra azonban ténnyé vált, hogy több gyártó is aktívan alkalmazza az akár a fogyasztók megtévesztéséhez vezető zsugorflációt.
Bár a zsugorfláció a hétköznapjaink részét képezi, Magyarországon ezzel a témával szinte senki sem foglalkozik. Nincsen róla átfogó statisztika, az inflációs adatok sem tükrözik.
A Lidl-nél például bővítik az akciós termékek körét.
A sertéslétszám apadása idén már a vágásszámokban is megmutatkozott: áprilisig az EU-ban átlagosan 9 százalékos volt a vágóhídra kerülő sertések számának csökkenése.
A rizs és cukor kivételével mérséklődtek a nemzetközi élelmiszer-alapanyagok árai augusztusban – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
Az infláció elleni küzdelem közös, de azért van egy határa annak, hogy ne a magyar termelők szívják meg a legjobban.
Még nem lehet pontosan megmondani, milyen árak lesznek szeptembertől az iskolai menzákon, de az élelmiszerárak több mint 30 százalékos emelkedése itt sem maradhat nyom nélkül.
