Korkedvezményes nyugdíj: szociális ellátás léphet a helyébe

A Széll Kálmán Terv kimondja, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyának megteremtése érdekében nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet megállapítani és folyósítani (a nők nyugdíjkedvezményén kívül). Így a nyugdíjrendszer átalakításának egyik fő kritériuma, hogy 2011. december 31-ét követően már nem lehet megállapítani korhatár előtti öregségi nyugdíjat.

A korkedvezményes nyugdíjak esetében azonban aggályos lenne, ha már január 1-től megszüntetnék ezt a lehetőséget. A hatályos társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint 2013. január 1-jétől kell külön jogszabályban rendelkezni a korkedvezményre jogosító feltételek meghatározásáról. A szaktárcák értelmezése szerint ezért kisebb alkotmányossági kockázatot jelentene, ha a korkedvezményre 2012 végéig lehetne jogot szerezni, amit később jövedelempótló juttatás formájában bármikor érvényesíteni lehetne.

A törvény szerint, aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez, korkedvezményben részesül. Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest 2 év korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább 10, és az a nő, aki legalább 8 éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, vagy legalább 6 éven át 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. További 1-1 év jár minden újabb öt-, nőnél négyévi, illetőleg a 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után. A korkedvezményre jogosult az általános szabályokhoz képest annyi évvel korábban veheti igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, ahány év korkedvezményt szerzett. További éveket lehet nyerni azzal, ha a kedvezményt összevonják az előrehozott, illetve a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjjal.

A korkedvezményre jogosító munkaköröket a nyugdíjtörvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet sorolja fel, amely 2007. január elsején hatályát vesztette. Ez valójában azt jelenti, hogy nem lehet új munkakörökkel bővíteni a listát. A rendelet 2008. május 1-től kiegészült azzal, hogy a menetrendszerű tömegközlekedésben dolgozó járművezetők esetében a jármű típusától független a korkedvezmény.

Jelenleg megközelítően 43 ezren dolgoznak korkedvezményre jogosító munkakörben, főként a vasúti, közúti, légi közlekedésben, a nyugdíjba vonulásuk azonban hosszan elnyúlik, évenkénti számuk néhány ezer. Ezen túlmenően melegüzemben, (például kohászat), földalatti munkahelyeken (például bánya), olajkitermelésnél, atomerőműnél mintegy 840 munkakört tartalmazó jegyzékben felsorolt foglalkozások folytatói szereznek jogot korkedvezményre.

Nem ingyen jár a korkedvezményes nyugdíj

A korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott dolgozók után a munkáltatóknak jelenleg a bruttó bér 13 százalékának megfelelő mértékű korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetniük. Ezzel kvázi megvásárolják az alkalmazottaik számára a kedvezményes nyugdíjlehetőséget.

A plusz járulékfizetési kötelezettség 2007 óta van hatályban. Az első évben a költségvetés átvállalta a munkáltatóktól ezt a terhet, majd fokozatosan csökkenő mértékű támogatást nyújtott. 2008-ban 3,5, 2009-ben 6,5, 2010-ben 9,75 százalékot kellett a munkaadóknak megfizetniük. Az idei évtől már teljes egészében a foglalkoztatókat terheli ez a járulék. Az elmúlt három és fél évben összesen megközelítően 35 milliárd forint folyt be a költségvetésbe ebből a közteherből - derül ki az adóhatóság adataiból.

Ha 2013-tól megszűnne ez a járulékforma, akkor az adott évben 18-19 milliárd forint bevételkieséssel kell számolni. Ez összességében nem jelentene ekkora negatív hatást a költségvetésre nézve, mivel a korkedvezmény jelentős részben az állami, önkormányzati, főként közösségi közlekedési cégeknél (egyebek között buszvezetők, mozdonyvezetők esetében) jelentkezik. A korkedvezmény-biztosítási járulékbevételek nagyobb része tehát ezen állami cégeknél, valamint a veszteségeiket pótló államnál, önkormányzatnál egyúttal kiadásként is megjelenik.

Célkeresztben a buszsofőrök, mozdonyvezetők

Az előterjesztés előkészítői szerint a közlekedési társaságoknál nem állnak fenn egészségkárosító munkakörülmények, így - számos versenyszférában működő céghez hasonlóan - mihamarabb mentességet kellene kérniük a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól. Erre különösen új járművek beszerzése vagy más hasonló fejlesztés során kellene figyelni, sőt az ezekhez adott állami támogatás feltételéül is lehetne szabni.

A módosítási javaslatokat jegyző tárcák vezetői éppen a közlekedési szektorban tartanak a leginkább attól, hogy sztrájkkal, tüntetésekkel fenyegetőznek majd a dolgozók a korkedvezmény eltörlése ellen. Számítanak arra, hogy a korkedvezményes munkakörökben dolgozók be fogják mutatni azokat az egészségügyi károsító hatásokat, amelyek őket a munkavégzés során elháríthatatlanul érik, s emiatt kormányzati intézkedést fognak követelni.

A szaktárcák meggyőződése ugyanakkor, hogy ezt a problémát nem a nyugdíjrendszerben kell kezelni. A korkedvezmény nem ösztönöz a munkavállaló egészségének megóvására, hanem utólag, a korhatár előtti nyugdíjazás lehetőségével próbálja kompenzálni az elvesztett egészséget. A 2012 végéig biztosított jogszerzéssel lehet elég idő egy új, munkavédelmi, foglalkoztatáspolitikai szempontú rendszer kidolgozására, amely meghatározná, milyen formában lehetne fenntartani a korkedvezményt szociális, foglalkoztatási típusú ellátásként.

Egyelőre nem kell sztrájktól tartani, az új törvény kiiktatta ezt a lehetőséget

Az új sztrájktörvény értelmében a közszolgáltatást ellátó dolgozók csak akkor szüntethetik be a munkát, ha a munkáltatójukkal megállapodnak az elégséges szolgáltatásokról. Sorozatban utasítják el a bíróságok a különféle ágazatokban tett sztrájkbejelentéseket. Az ügyek jelentős részében érdemi vizsgálat nélkül utasították el a kérelmeket az illetékes bíróságok.

A mozdonyvezetőknek és a városi tömegközlekedési dolgozóknak már majdnem sikerült elérniük, hogy megtarthassák a június végére, július elejére bejelentett sztrájkot. A Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) által meghirdetett sztrájkok kapcsán nem született megállapodás a szakszervezet és a munkáltató között. A munkáltató azt várta el, hogy a sztrájk idején a normál menetrend 90 százaléka biztosított legyen, a VTDSZSZ pedig csak az éjszakai járatokat ajánlotta fel a sztrájk idejére.

Első fokon a bíróság úgy döntött, hogy az éjszakai járatokon felül csúcsidőben 10 percenként közlekednie kell a Metrónak, a 4-es 6-os villamosoknak és a 7-es buszoknak. Ezt a döntést azonban megtámadta a munkáltató. A másodfokú bíróság viszont úgy döntött, hogy a VTDSZSZ által megfogalmazott követelés nem minősül kollektív munkaügyi vitának, a munkáltató hatáskörén kívüli döntés ellen irányul, ezért ilyen ügyben nem lehet sztrájkot hirdetni. Az elégséges szolgáltatás mértékéről pedig nem is tud dönteni a bíróság szakértelem hiányában. A törvény által biztosított rövid idő alatt külső szakértőt sem tudnak bevonni - áll a VTDSZSZ hírlevelében.

A szakszervezet szerint ez azt jelenti, hogy a bíróság törvényértelmezése alapján a kormány intézkedéseivel szemben nem lehet sztrájkolni. Mivel az elégséges szolgáltatás mértékét sem tudja eldönteni a bíróság, így semmilyen sztrájkot nem lehet megtartani, mivel a munkáltatók a tulajdonos nyomására olyan mértékeket fognak felajánlani, amelynek már nincs semmilyen nyomásgyakorló hatása. A VTDSZSZ álláspontja szerint a módosított sztrájktörvény súlyosan sérti a munkavállalók alkotmányos jogait. Ezért a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak jogorvoslatért, illetve az összes nemzetközi fórumot igénybe kívánják venni annak érdekében, hogy a munkavállalók sztrájkhoz való alkotmányos jogait helyreállíttassák.

Elmaradtak a sztrájkok a Paksi Atomerőműben is - tudtuk meg Lőrincz Lászlótól, a szakszervezeti sztrájkbizottság vezetőjétől. Korábban a június 29-re tervezett két órás munkabeszüntetés is elutasította a bíróság, s ugyanerre a sorsra jutott a szeptember 29-re meghirdetett kétórás akció is. Az atomerőműben mindössze 100 megawattnyi energia leterhelésével kívántak tiltakozni a dolgozók egyebek között a korkedvezményes nyugdíjlehetőség eltörlése ellen. Ez a mennyiség szinte észrevehetetlen az atomerőmű 2000 megawattos teljesítményéhez képest - hangsúlyozta Lőrincz László. Emiatt sem a lakossági, sem a közüzemi fogyasztóknál nem kellene fogyasztáskorlátozást elrendelni, mivel a beépített tartalékokból, külföldi importból pótolni lehetne a kiesést. A bíróság ennek ellenére 0 megawattos leterhelést engedélyezett, amellyel lényegében ellehetetlenítette a sztrájkot.

A bíróság nem ismeri a villamosenergia-ellátó rendszert, nem kompetens abban a kérdésben, hogy mi számít még elégséges szolgáltatásnak, nincsenek szakértői. Így munkaügyi érdekvitából lényegében jogvita lett a sztrájk lebonyolítása, ami gyakorlatilag egyenlő azzal, hogy Magyarországon megszűnt ez a fajta érdekérvényesítési forma - jelentette ki a szakszervezeti vezető. Az atomerőmű dolgozói is a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak jogorvoslatért.

A korkedvezményes nyugdíjazásban különösen érintettek a Paksi Atomerőmű dolgozói. Az összesen mintegy 2500 munkavállaló közül 1800-1900 fő olyan munkakörben dolgozik, amely a szervezet fokozott igénybevételével jár, és jelentős egészségügyi kockázattal jár.

Elavult a munkaköri jegyzék

A korkedvezményes munkaköri lista idejét múlt, az 1960-70-es évek technikai fejlettségét tükrözi, felülvizsgálata soha nem történt meg. Az esetek nagy részében a listára vétel csak az akkori szakszervezetek lobbi erején múlt. Nincs objektív indoklás arra vonatkozóan, hogy miért az adott munkakörök kerültek bele a jegyzékbe. Látható, hogy egyes időszakokban hol volt munkaerőhiány, mely területeket próbálták korkedvezménnyel vonzóvá tenni a munkavállalók számára. Jelenleg is sokan - például az óvónők - szeretnének e körbe kerülni. Ezért a korkedvezmény szociális, foglalkoztatási típusú ellátásként történő fenntartása esetén is felül kell vizsgálni a korkedvezmény teljes rendszerét a munkaköri lista alkalmazhatóságától kezdve a kedvezmény mértékéig - szögezi le az előterjesztés. 

A szakszervezetek a munkakörülményekhez kötnék a kedvezményt

A szakszervezetek egyetértenek azzal, hogy meg kell változtatni azokat a szabályokat, amelyek jelenleg meghatározzák, mi minősül egészségre ártalmas munkavégzésnek. Véleményük szerint azonban nem elsősorban a munkakörök, hanem a munkakörülmények alapján kellene veszélyesnek minősíteni a munkavégzést. Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke példaként említi, hogy minden három műszakban dolgozó ember szervezete fokozott terhelésnek van kitéve. Az éjszakai munkavégzés ugyanis teljesen ellentétes az ember normális bioritmusával, így hatványozottan amortizálja az egészséget.

A munkavégzés ideje és időtartama jelentős hatással van az egészségre - erősíti meg Lőrincz László is. Véleménye szerint nincs az a munkakörülmény, amelyen nem lehetne javítani, de például a Paksi Atomerőműben érdemben nem lehet csökkenteni az egészségügyi kockázatokat, amelyek között kell említeni a háromműszakos munkarendet, amely nem egy esetben hosszított vagy csökkentett idejű, illetve rendkívüli munkavégzéssel is keveredik. Az atomerőműben dolgozók egy feltételezett kockázati tényezőre alapozva élhetnek jelenleg a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségével.

Nagyon nehéz kimutatni, hogy önmagában a radioaktív veszélyforrások jelenléte milyen hatást gyakorol a dolgozók egészségére. Azonban bármilyen extrém üzemállapot esetén is helyt kellene állniuk - ennek a kockázatát kell elismerni. Emellett a munkavállalók fokozott hőnek és rezgésnek vannak kitéve, a normáltól eltérő légkörülmények között dolgoznak, ami jelentősen terheli a szervezetet - tette hozzá Lőrincz László. Véleménye szerint inkább limitálni kellene, hogy mennyi idős korig lehet az atomerőműben dolgozni, mint elvenni a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét. Erősen kétséges, hogy hatvanéves emberek le tudnák tenni a szükséges alkalmassági vizsgákat. Jelenleg  átlagosan 54-55 éves korukban mennek nyugdíjba az atomerőmű dolgozói.

Korkedvezményre jogosító területek

I. Föld alatt végzett munka

II. Fúrótoronynál végzett munka

III. Sűrített levegőben végzett munka

IV. Zárt csatorna karbantartásánál végzett munka

V. Melegüzemben végzett munka

VI. Villamosenergia-iparban végzett munka

VII. Textiliparban végzett munka

VIII. Sütőiparban végzett munka

IX. Hűtőházban végzett munka

X. Ionizációs sugárzás hatása alatt végzett munka

XI. Közlekedésnél végzett munka

XII. Polgári repülésnél végzett munka

XIII. Robbanóanyag-iparban végzett munka

XIV. A magyar honvédség polgári alkalmazottainak munkakörei