26 °C Budapest

Szociális Konzultáció: kinek járjon több nyugdíj?

Pénzcentrum
2011. május 20. 04:44

Kétszer is szerepel a nyugdíjrendszer a szociális konzultáció kérdéseit tartalmazó levélben. A Pénzcentrum.hu most a jövő évtől elinduló egyéni számlákra vonatkozó kérdést vette górcső alá. Arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasóink miként is vélekednek e kérdést illetően. Szavazz te is!


A Szociális Konzultáció 9. pontja (SZAVAZZ!)


Lényeg és háttér

A kormány már korábban elkötelezte magát az egyéni számlás rendszer állami bevezetése mellett, a jövő évtől működő rendszerhez kötődik a kérdés. Mivel nem tudjuk, hogy pontosan milyen járulékösszegeket fognak ezeken a számlákon jóváírni, ezért nehéz a kérdésre jó választ adni. Korábban felmerült, hogy mivel az állami egyéni számla a nyugdíjpénztáraknál alkalmazott mintára jönne létre, ezért szimmetrikusan az egyéni nyugdíjjárulékokat különítenék el erre a számlára. Abban biztosak vagyunk, hogy az összes járulékot vagy hozzájárulást nem ilyen formában fogják nyilvántartani, tehát a nyugdíjunk csak egy része kerülhet majd ilyen formában hozzánk. Azonban ha eltekintünk ettől a részlettől, akkor a kérdés mindössze úgy hangzik, hogy mi legyen a fontos a nyugdíj kiszámításánál, a munkaviszony ideje (szolgálati idő) vagy a jövedelem?

A ma ismert állami nyugdíjrendszerek többsége mind két tényezőt figyelembe veszi a nyugdíj kiszámításánál, ebben a magyar rendszer sem kivétel. A nyugdíj kiszámítása egyszerűen úgy történik, hogy a munkaviszonyunk alatt kapott kereseteknek veszik egy speciális átlagát, majd egy táblázatból kiválasztják, hogy adott munkaviszony mellett az átlagkereset mekkora százalékát kaphatjuk meg kezdőnyugdíjként. A magyar rendszer elvileg 2013-tól teljes egészében arányossá válik, hiszen egy állami rendszer tag esetében egy év az átlagjövedelem 1,65 százalékát jelenti pluszban a nyugdíjban (ezt meghaladóan a még meglévő degresszió is kikerül a nyugdíjszámításból, ami a magasabb jövedelműeknek kedvez).

Lényeges feltétel, hogy csak bizonyos szolgálati idő után lehetünk jogosultak nyugellátásra. A hatályos törvények szerint 15 év szolgálati idő után résznyugdíjra leszünk jogosultak, míg 20 év után teljes öregségi nyugdíjra. Sok esetben ez nem jelent megkötést, hiszen a férfiak és a nők többsége is 30-35 év feletti szolgálati idő után megy nyugdíjba, viszont az alacsonyan képzett csoportok esetében a feltétel nagyon komoly problémák forrása lehet. A Nyugdíj és Időskor Kerekasztal már korábban is arra hívta fel a figyelmet, hogy akár félmillióan is kiszorulhatnak a minimális szolgálati idő követelmény miatt a nyugdíjrendszerből, velük azonban nem tehetjük meg, hogy ne gondoskodjunk róluk.

A kérdés közvetetten utalhat arra is, hogy a minimális szolgálati idő feltételét - megfelelő felhatalmazás birtokában - a kormány meg akarja szüntetni, és 15-20 év alatti munkaviszony esetén is fizetnének nyugdíjat a korhatár elérése után. Az egyéni számlás rendszerben ez minden további nélkül megvalósítható, hiszen a járulékok átlátható módon vannak nyilvántartva. Viszont mivel jóval kisebb a munkában töltött idő, és ennek megfelelően a virtuális vagyon, a nyugdíj jóval alacsonyabb is lehet. A probléma viszont továbbra is adva van: mi lesz azokkal, akik a korhatárt nem érik el, nem tudnak dolgozni, és nagyon kevés szolgálati idejük van? Jelenleg is a szociális ellátásokkal oldják meg ezt a problémát, és vélhetően a kormány szándékai szerint a jövőben is ez lesz a gyakorlat.

(Forrás: Szociális Konzultáció 2011)


Eredmény és következmény

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nehéz megmondani, hogy egy átlagpolgár számára mi a fontosabb, a munkaviszony hossza, vagy éppenséggel a jövedelem. Mivel már most is komoly eltérések vannak a jövedelmi viszonyokban, és sokan szegénységben élnek, ezért azt gondoljuk, hogy a munkával eltöltött idő elsőbbséget élvez a jövedelem előtt. Rögtön hozzá kell azonban azt is tenni, hogy véleményünk szerint a két dolgot nem lehet egymástól elválasztani, egyszerűen azt lehet megtenni, hogy valamelyik oldalnak nagyobb teret engedünk.

Az adórendszerben végzett változtatások alapja az arányosság, a szakértők nagy valószínűséggel a nyugdíjrendszer esetén is ennek szavaznának elsőbbséget, hiszen ez munkaerő-piaci ösztönzőként működhet. Sokan azt gondolják, hogy mivel nem arányos most a jövedelemre nézve a nyugdíjrendszerünk (az alacsonyabb szolgálati idejű és jövedelmű foglalkoztatottaknak kedvez), az visszafogja a munkakínálatot.

 


Mivel ismert a nyugdíjrendszer helyzete, illetve hosszú távú problémái a demográfiából és foglalkoztatottságból adódóan, azt gondoljuk, hogy még ha változtatásokra is kerülne sor, akkor is az kedvezőbb feltételeket nem teremt a leendő nyugdíjasok szempontjából. Ha foglalkoztatottság élvez elsőbbséget, akkor az arányosságnak kell elsőbbséget adni, tehát a jövedelem-helyettesítésnek. Szemléletes, hogy maga a kérdés is csak a technikai háttérre kérdez rá, azt nem taglalja, hogy ebből jobb vagy rosszabb feltételek következnek.

Címlapképünk a hivatalos "Szociális Konzultáció 2011" című kérdőívből származik.

 

PC BLOGGER & PODCASTER
MEDIA1  |  2024. július 3. 10:22
A Media1 hivatalosan is megerősített információi szerint július elsejétől az Origót és a Magyar Nemz...
Bankmonitor  |  2024. július 3. 08:04
A CSOK Plusz támogatott kölcsön összege akár 50 millió Ft is lehet. Ettől függetlenül a Bankmonitor...
Holdblog  |  2024. július 3. 07:50
A HOLD-nál kezelt privátbanki vagyon 35 százalékát birtokolják 60 évnél idősebb ügyfeleink, míg mind...
MNB Intézet  |  2024. július 2. 08:56
A zöld átállás folyamatának alapja a mérés: a visszamérhető és ellenőrizhető adatok elengedhetetlene...
Ezen a szőnyegen jógázva már semmi sem választ el a természettől (x)

Gombából és növényi szálakból fejlesztett újgenerációs jógamatracot egy fiatal magyar csapat.

Tücsökfehérjéből készít proteinszeletet a magyar orvostanhallgató, a Cápák között befektetője is beszállt az üzletbe (x)

Ennek nincs is tücsök íze, ez a leggyakoribb visszajelzés a többféle ízesítéssel gyártott, tücsökfehérjével dúsított proteinszelet, snack és shake kapcsán.

A legnagyobb hazai filmfesztiválon mutatkozik be a közösségi finanszírozásból megvalósult kisjátékfilm

A Magyar Mozgókép Fesztiválon találkozhat először a közönség Králl Kevin “Melange”című kisjátékfilmjével.

Üzleti ötletek tesztelése: ezt kell tenned, hogy befutó legyen a kampányod a közösségi piactéren

Magyarországon az üzleti ötletek mintegy 6 százaléka jut el abba a fázisba, hogy jutalomalapú közösségi finanszírozási kampány indulhat rájuk.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. július 3. szerda
Kornél, Soma
27. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
A magyar Real Estate Agent találkozó a Kalmárok közreműködésével
Future of Finance 2024
Mi lesz a szerepe a pénzügyekben az AI-nak?
Sustainable World 2024
Zöld finanszírozási lehetőségek, befektetési döntések, ESG megfelelés
EZT OLVASTAD MÁR?
Árfolyamok!
A legfontosabb magyar és nemzetközi részvény és devizaárfolyamok ÉLŐBEN!
Most nem