Orbánék nyugdíjreformja: végre itt vannak a részletek!

A március elején bemutatott Széll Kálmán terv a 2011-es évre vonatkozóan még nem szólt az idei évre vonatkozó egyenlegjavulásról, a konvergencia programból viszont kiderül: már idén 15 milliárdos javulás következhet be két tételnek köszönhetően. Ez részben abból adódik, hogy a (már elfogadott) táppénzszabály változások 3 milliárd forinttal, a rokkantnyugdíjazási szabályok tervezett felülvizsgálata pedig 12 milliárd forinttal segíti az idei büdzsét.

A konvergencia program (a Széll Kálmán tervben ismertetetteknek megfelelően) hét fő területen kíván átalakításokat elérni.

Kétszintű közfoglalkoztatás jön létre

A foglalkoztatást érintően az egyik újdonság, hogy részleteket ismerhettünk meg a Munkatörvénykönyve tervezett változtatásaiból. Eszerint valóban hosszabb próbaidő köthető majd ki (6 hónap), a túlóráért szabad idő is adható lesz a munkáltató egyoldalú döntése alapján, de több ponton próbálja a kabinet a gyermeket nevelők szülési szabadságról való visszatérését szabályozni.

A közfoglalkoztatás új rendszeréről is szerepelnek részletek. Eszerint kétszintű lesz az új rendszer. Egyrészt rövidebb munkaidőben az alacsonyabban képzetteket kevesebb támogatásért, másrészt hosszabb munkaidőben hozzáadott érték alapú munkára foglalkoztathatnának a helyi önkormányzatok, egyházak és civil szervezetek. Az állástalanok tömegét az előbbi "szívná fel", 190 ezer főre számít a kabinet, utóbbira 15-20 ezer fővel számolnak. A háromlépcsős rendszer jövőre jön.

A számszerűsített intézkedésekből kiderült az is, valóban megszűnik az álláskeresési segély, valamint csökken az álláskeresési járadék folyósítási ideje (90 napra). Névértéken befagyasztják a családtámogatásokat, és a több jogcímen igénybe vehető szociális juttatásokat maximálják.

A munkáltatók számára könnyítené a foglalkoztatás feltételeit a Munkatörvénykönyve változtatásaival a kormány, ezek néhány pontját a konvergencia programba is beleszövegezte a kabinet.

A Munkatörvénykönyve tervezett változásai:

- 6 hónapos próbaidő lehetősége
- az ideiglenesen lecsökkentett rendes munkaidő miatt (például kieső rendelések) fennálló kihasználatlan munkaidő átcsoportosítása hosszabb időre is lehetséges, így előfordulhat, hogy a munkavállaló 44 órát dolgozik, de az ezért kapott munkabére 40 órára vonatkozik
- a gyermek egy éves kora helyett fél éves koráig vehető igénybe fizetés nélküli szabadság
- a szabadság több mint két részletben adható ki, abban az esetben is, ha a munkaadó gazdasági érdeke úgy kívánja
- a szülési szabadságról visszatérőnek a felhalmozott szabadság egy része pénzben is megváltható
- a hosszabb idejű fizetés nélküli szabadságról visszatérők (gyermeknevelés miatt) 30-60 nappal előbb jelezniük kell a munkáltató felé, ha vissza szeretnének térni állásukba
- a munkáltató egyoldalú döntése alapján a túlóráért cserébe szabadidő is adható pénzkifizetés helyett

Az új közfoglalkoztatás rendszerének bővebb részletei is ismertté váltak, az év első hónapjaiban az Út a munkához program megszüntetése után ez a rendszer még nem indult be. A konvergencia program szerint két részre osztható az új rendszer:

Rövid idejű közfoglalkoztatás: a szociális segélyben részesülő alacsonyabb képzettségűek a célcsoport, jellemzően a hosszabb ideje álláskeresők. A foglalkoztatást a helyi önkormányzatok, egyházak és civil szervezetek végezhetik. A foglalkoztatás napi 4 órás, a nyújtott anyagi támogatás maximum (a munkával időarányos minimálbér) 95%-a, illetve a járulékok költség-visszatérítés formájában.

Hosszabb idejű közfoglalkoztatás: a cél értékteremtő, képzettségigényes munkalehetőség nyújtása. A foglalkoztatók szintén helyi önkormányzatok, egyházak és civil szervezetek. A napi munkaidő 6-8 óra, és bizonyos eszközök és anyagok költsége is megtéríthető. Az anyagi támogatás a bér 70-100%-a illetve a járulékok költség-visszatérítés formájában.

A közmunkaprogram keretében a közfoglalkoztatottak részt vehetnek az árvízi és belvízi védekezésben, útépítésben, vasutak és erdők karbantartásában, de a megújuló energia és energiahatékonyság területe is terep. A programokat a foglalkoztatás-támogatási rendszerből fedeznék. A támogatás elérheti a bérek 100%-os, költségek 20%-os, szervezeti költségek 3%-os részét amennyiben 100 vagy annál több közmunkást alkalmaz a cég. A támogatás maximum 12 hónapig adható.

A konvergencia programban szereplő tervek szerint a kormány a rövid idejű közfoglalkoztatásban 190 ezer ember, a hosszabb közfoglalkoztatásban 15-20 ezer ember foglalkoztatására számít ebben az évben. A közfoglalkoztatás további átalakítására 2011 júliusáig kerül sor, az új keretrendszer 2012 januárjától léphet életbe.

A nyugdíjreform részletei

A konvergencia programban a nyugdíjreformról is megtudhattunk részleteket, legalább is a számok szintjén. A kormány várakozásai szerint a nyugdíjemelések visszavágásából 2012-ben és 2013-ban 3 és 6 milliárd forintnyi megtakarítást tud elérni, míg a korkedvezményes nyugdíjazási rendszer felülvizsgálatából 2013-ban lehet 2,5 milliárd forintra számítani. A fegyveres testületeknél meg fog szűnni a speciális szabályozás, tehát itt lehet arra számítani, hogy a korábbi kedvezmények kiitatásra kerülnek. A megtakarítás 1,5 és 3 milliárd forint.

A legnagyobb teret a kormány a rokkantnyugdíjazási rendszer teljes felülvizsgálatától remélheti, a tervek szerint 2011-2013 között 12, 88 és 117 milliárd forintos megtakarítás várható innen. A rokkantnyugdíjasokat be fogják hívni orvosi felülvizsgálatra, és a kormány szándékai szerint a korábbi visszaélések miatt legalább 100 ezer embert lehet a munkaerőpiacra visszaterelni, ami azt jelenti, hogy szinte minden harmadik korhatár alatti nyugdíjast. Szakértők szerint azonban erre nem sok esély van, jóval kevesebb potenciális munkavállaló lehet, még úgy is, ha közmunkaprogramokban is felszívnák a munkaképeseket.

A Portfolio.hu elemzői véleménye szerint a konvergencia program is azt erősíti meg, hogy sokat várunk a nyugdíjreformtól, azonban a kockázatok nagyok, főleg, hogy a rokkantnyugdíjazási rendszer felülvizsgálatától várjuk a helyzet megoldását. Természetesen nem feledkezhetünk meg a szerkezeti reformról sem, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nyugdíjbiztosítási alaptól számos kiadási tételt elvesznek (ezzel együtt bevételeket is), az egyensúlyt pedig ezzel a technikai megoldással próbálják látszólag kezelni. A korhatár alatti nyugdíjak és nyugdíjszerű kifizetések 2012-től át fognak kerülni a szociális kiadásokhoz, a feszültségek azonban a rendszerben meg fognak maradni, és a hiányt finanszírozni kell. Ha a foglalkoztatás-bővülés, és a remélt megtakarítás megvalósul, akkor nem lesz a kormánynak problémája, azonban ellenkező esetben még kemény órák várhatnak a politikusokra.

Mi lesz a magyar euróval?

A konvergencia program érdekessége a fentiek mellett, hogy az euró bevezetése kapcsán csak azt írja: "Magyarországnak jelenleg nincs céldátuma az euró bevezetését illetően". A 2010 januárjában elküldött, a 2009-2012-es időszakra vonatkozó aktualizált konvergencia programban még az szerepelt, hogy "az euró bevezetését a kormány kiemelt célként kezeli".