Problémás mézek a magyar boltok polcain

A Magyarországon megtermelt méz 17 százaléka kerül közvetlenül a fogyasztókhoz, egy-egy százalékot kiskereskedőknek és ipari felhasználóknak értékesítenek. A hazai fogyasztás évente mintegy 6 ezer tonna, vagyis fejenként mindössze 60 dekagramm. A magyarországi méz 80 százaléka exportra kerül, elsősorban Németországba, Olaszországba, Franciaországba és Nagy-Britanniába, ahová főként akácmézet és vegyes virágmézet szállítanak.

A mézágazatot érintő hazai ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják: az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságok az ellenőrzéseik mintegy 45 százalékában találnak hibát. Ezekkel a vizsgálatokkal elsősorban a mézhamisítást és az antibiotikum-tartalmat próbálják kiszűrni.

A magyar uniós elnökség kiemelt figyelmet fordít a méhészetre, az Európai Unió tervei szerint új uniós referencia laboratóriumot kívánnak létesíteni, egyúttal egységes felügyeleti programot alakítanak ki az unióban - közölte múlt héten Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.

Az élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkár, országos főállatorvos egy szakmai rendezvényen beszélt arról, hogy az EU-ban emellett el akarják végezni a méhészettel kapcsolatos vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát. Még idén újból módosítani fogják a kistermelői élelmiszer-termelésről és értékesítésről szóló rendeletet, például a termelők nyilvántartásának egyszerűsítse érdekében. Teljesen átdolgozzák a magyar élelmiszerkönyvet, amelyben szerepelni fog egy, az élelmezés-egészségügyi elvárásoknak megfelelő alapszintű termékleírás, valamint egy önkéntes alapon választható, emelt színvonalnak megfelelő elvárás.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter két hónapja rendelt el országos mézellenőrzést. Az MgSzH szakemberei azóta folyamatosan vizsgálatokat tartanak a mézcsomagolóknál és a mézforgalmazóknál.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai legutóbb egy szegedi méhész, Szepesi Ferenc három termékében mutattak ki kiemelkedően magas értékben meg nem engedett állatgyógyászati szermaradványt. A szegedi méhészet három kifogásolt terméke közül kettőben kiugróan magas arányban farmakológiai hatóanyagot találtak. A szennyezett tételeket bevonták, a termelőnél újabb vizsgálatokat tartanak.

A mézellenőrzések során egy dömsödi, egy vasvári és egy fővárosi méhészet termékeiben is antibiotikumot mutattak ki a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal ellenőrei. A hatóság ezekben az esetekben is elrendelte a szennyezett élelmiszerek forgalomból való kivonását, valamint visszahívta a termékeket.

LISTA: az elmúlt év problémás mézei