Eldőlt: Schmitt Pál aláírta a nyugdíjtörvényt

A Magyar Közlöny keddi számában közzétett törvény értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig dönteniük kell, hogy maradnak vagy belépnek az állami rendszerbe.

Az Országgyűlés 250 igen, 58 nem szavazattal, 43 tartózkodás mellett fogadta el a szabályozást, a Fidesz és a KDNP mondott igent, nemmel voksoltak a szocialisták és az LMP-sek, a jobbikos képviselők pedig tartózkodtak. A Ház a törvény sürgős kihirdetését kérte Schmitt Pál köztársasági elnöktől.

A jogszabály szerint az állami rendszerbe visszalépők a befizetett, a hozamgarantált tőke feletti összeget és a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegét felvehetik vagy önkéntes pénztárba helyezhetik át, de jóváírtathatják az állami pillérben egyéni számlán is.

Aki magán-nyugdíjpénztári tag akar maradni, annak erről személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia január 31-ig. Aki nem nyilatkozik, annak a tagviszonya automatikusan megszűnik március elsején.

A tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag a magyar külképviseleten is nyilatkozhat február 28-ig, szintén személyesen. Az állami rendszerbe visszalépők tagi kifizetései - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetők lesznek.

Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, az a 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után 10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és nem lesz számára kötelező, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjjárulékot fizessen; ettől az időponttól kezdően nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben, a munkáltató viszont tovább fizeti az állami pillérbe a foglalkoztatott után a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást.

A törvény létrehozza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, amelynek vagyonát az állami rendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok portfóliója adja; a vagyon csak az államadósság csökkentésére, illetve költségvetési befizetésre fordítható. Az alap bevétele a vagyonba tartozó eszközök értékesítéséből, illetve hozamából származik, ezek után sem adót, sem illetéket nem kell fizetnie.

Az alap kezelője az Államadósság Kezelő Központ Zrt. lesz, az alap vagyona felett pedig a legfőbb döntéshozó szerv, az öttagú irányító testület rendelkezhet, amelynek elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, egy-egy tagját a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelöli ki. A testület ötödik tagja a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője.

A testület az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása érdekében dönthet az eszközök értékesítéséről. Az alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt vagy az államadósság csökkentésére kell fordítani, vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve a központi költségvetés előirányzata javára kell befizetni.

Az állampapírokat az átadást követően be kell vonni, azokat tovább nem lehet forgatni. A törvény szabályozza a magánpénztárak költségeit is: fedezeti tartalék javára 2009-től a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú támogatás legalább 95,5 százalékát, 2011-től 99,1 százalékát köteles jóváírni.