Szmogriadót rendeltek el Budapesten

A kisméretű szálló por (PM10) egy napra számított átlageredménye 2010. december 19-én a város négy, 2010. december 20-án öt mérőpontján elérte és meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket, ezért a vonatkozó jogszabályok alapján Tarlós István főpolgármester - további intézkedésig - a szmogriadó tájékoztatási fokozatát rendeli el.

A tájékoztatási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének elérését, illetve meghaladását jelenti, melynek rövid idejű hatása veszélyt jelenthet a lakosság egyes különösen érzékeny (gyermekek, időskorúak, krónikus betegek) csoportjaira.

A levegőtisztaság-védelmi jogszabályok szerint egy légszennyező anyag mennyiségének fokozatos növekedése először az egészségügyi határértéket, súlyosabb - már rendkívüli légszennyezettségi - helyzetben a tájékoztatási küszöbértéket, a legsúlyosabb esetben pedig a riasztási értéket érheti el, vagy haladhatja meg.

A jelenlegi légszennyezettségi szint további romlásának megelőzése érdekében - a Fővárosi Közgyűlés rendeletének megfelelően, további intézkedésig - Tarlós István főpolgármester a lakosságot és a légszennyezőket önkéntes önkorlátozó intézkedésekre kéri fel, kiemelve:

· a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló rendelet alapján, a rendszámtáblánfekete és piros színű hatszögletű környezetvédelmi plakettel ellátott gépjárművek használatának szüneteltetését;

· a fővárosi úti célok eléréshez az egyéni gépjárműhasználat mérséklését, lehetőség szerint szüneteltetését, a közösségi közlekedés igénybevételének előnybe részesítését;

· a gépjárművek indokolatlan - álló helyzetben történő - alapjárati üzemeltetésének lehetőség szerinti mérséklését;

· a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátásának csökkentését (hivatkozva az üzemeltetők társadalmi felelősségvállalására);

· a szilárd- és olajtüzelésű berendezések (ha egy háztartásban létezik földgáztüzelési mód, akkor a szilárdtüzelésű kandallók, cserépkályhák) használatának mérséklését.

A kisméretű szálló por koncentráció növekedése jellemzően az általános őszi, téli meteorológiai helyzet és a közlekedési eredetű terhelés együttes következménye, de a kialakulásához hozzájárul a különböző építkezések hosszabb átmeneti hatása is, továbbá globális hatások is lehetnek.

Budapest esetében - a környezetvédelmi hatóság adatai alapján - az inkább közlekedési eredetű szállópor-kibocsátás több mint 75 százaléka a gépjárműforgalom eredménye. A közlekedési eredetű levegőszennyezés (magában foglalva a szállópor-szennyezettséget is) a forgalmas utak mentén élő lakosság körében nagyobb mértékben fejti ki a káros hatásait. Az ipari kibocsátás (például erőművek, szolgáltatások) részaránya mintegy 10 százalék, továbbá a lakosság egyedi fűtéskibocsátása is gyakorlatilag mintegy 10 százalékot eredményez.

A kisméretű szálló por a levegőben előforduló folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecske, melynek mérete a 0,001-100 mikrométer közötti tartományba esik. A szálló por veszélyessége összefüggésben van annak szemcseméretével, így a 10 mikrométernél kisebb részecskék (PM10) veszélyesebbek az egészségre, mint a nagyobbak.

A 10 mikrométernél nagyobb porrészecskéket a légutak természetes védekező működése (csillószőrös hámja) kiszűri, a kisebb méretűek lejutnak a mélyebb légutakba (tüdőhólyagokba). A kisméretű szálló por hatását befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele.

A porrészecskék baktériumokat, vírusokat, gombákat, valamint toxikus anyagokat kötnek magukhoz, és elősegítik azok bejutását a szervezetbe.

Az egyik legkárosabb porforrás az aktív dohányzás, ami a passzív dohányosok egészségét is komolyan veszélyezteti.

· Lehetséges egészségkárosító hatások: izgatja a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehézlégzést válthat ki, majd a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el. Asztma és krónikus légcsőhurut miatt többen fordulnak orvoshoz, valamint nő a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. A por belégzése a légzőszervi betegek állapotát súlyosbítja (különösen asztma, hörghurut esetében), csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben.

· Veszélyeztetett népességcsoportok: légúti és keringési betegségben szenvedők, csecsemők, gyermekek és időskorúak, aktív és passzív dohányosok.

· Javasolt elővigyázatossági intézkedés: elsősorban a veszélyeztetett népességcsoportokba tartozók kerüljék a jelentős gépjárműforgalom által érintett tereket, útszakaszokat.

Az érintett útszakaszokat a Budapest és vonzáskörzete részletes interaktív stratégiai zajtérkép térinformatikai rendszer nappali közúti konfliktustérképe narancssárga és piros színnel jelöli a következő elérhetőségen:

A megnövekedett (gyakorlatilag a tájékoztatási küszöbérték fölötti) koncentráció esetében elsősorban a veszélyeztetett népességcsoportokba tartozók (gyermek, időskorú, beteg) kerüljék a szellőztetést, a szabadban való tartózkodást.