HRCENTRUM

Nyugdíjrulett a túlélésért! Hányan halnak meg a korhatár előtt?

Pénzcentrum

2010. október 13. 05:20

Link a vágólapra másolva

Előzmények

• Ennyi nyugdíjkedvezmény jár a bukott polgármestereknek
• Adatok a nyugdíjhoz: 4,47 millió magyarról bevallották
• Örömhír a nyugdíjasoknak: ennyivel lesz vastagabb a novemberi boríték
• Orbán a nyugdíjhelyzetről: fontos lépések jönnek
• Több lehet a nyugdíjad! Önkénteseket keresnek
• Rokkantnyugdíjasok százezreinek mennie kell
• Egy rokkantnyugdíjas drámája: börtön lesz a vége?
• Kerüld ki a nyugdíjcsapdát! Így készülj fel a nyugodt öregkorra

Az aggasztó demográfiai és várható élettartamra vonatkozó adatokra tekintve nem nehéz megállapítani, hogy jelenleg és az előttünk álló időszakban magas lesz azon férfiak aránya, akik hosszú éveken át fizették a járulékokat, ennek ellenére nem lesznek a rendszer haszonélvezői. Különösen a középkorú férfiak körében magas a halálozási arány, számítások szerint a magyar férfiak 36%-a nem éli meg a tavaly bevezetett, de csak 2022-re megvalósuló 65 éves nyugdíjkorhatárt.

A születéskor várható élettartam tekintetében is évekkel elmaradunk a nyugat-európai átlagtól. Franciaországban 78,6 év, Spanyolországban 78,5 év, Görögországban 78,2 év, Dániában 76,2 év a várható élettartam, miközben hazánkban csak 71,3 év. A bolgároknál 70,8 év, a letteknél 70,4 év, a románoknál 69,8 év, az oroszoknál pedig 66,1 év. Ezek a számok is mutatják, hogy a nyugdíjrendszer kidolgozásakor a demográfiai tényezők mellett mekkora súllyal bír a várható élettartam.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A demográfusok szerint hazánkban 36% annak a valószínűsége, hogy egy férfi nem éli meg a nyugdíjkorhatárt (65 év), Svédországban ez az arány 12%, míg Romániában tízből csak hat férfi éli meg a 60 éves kort. A várható élettartam alapján a dél- és nyugat-európaiak több mint egy évtizeden át élvezhetik a nyugdíjas éveket, a közép-kelet-európai régióban erre átlagosan csak 4-6 év adatik meg.

Hazánkban az 1952 előtt születettek számára 62 év az öregségi nyugdíjkorhatár, az 1952-ben születetteknek 62,5 év (egészen pontosan 62 év 183 nap), az 1953-ban születetteknek 63 év, az 1954-ben születetteknek 63,5 év, az 1955-ben születetteknek 64, az 1956-ban születetteknek 64,5, végül az 1957-ben és később születetteknek 65 év.

Ez azt jelenti, hogy az 1957-ben születettek számára (amely az első születési évjárat, amelyre már a 65 éves korhatár vonatkozik) 2022-ben, a születésnapjukon teljesül az öregségi nyugdíjazás életkori feltétele. Előttük az 1956-ban születettek még 64,5 éves (64 éves és 183 napos) életkorukban mehetnek öregségi nyugdíjba, melynek időpontja 2020 második féléve vagy 2021 első féléve, attól függően, hogy az adott személy az 1956-os év melyik felében született.

A tört éveket minden esetben ennek megfelelően kell értelmezni. Aki az adott sorhoz tartozó születési év első felében született, az a nyugdíjba vonulás szerinti év második felében mehet nyugdíjba, aki a születési év második felében látta meg a napvilágot, az a következő év első felében nyugdíjazható.

Egy hazai érdekképviseleti szövetség azt szeretné elérni, hogy 40 év szolgálati idő után igénybe vehető legyen az öregségi nyugdíj, a nyugdíj összegének csökkentése nélkül. Becslések szerint az első évben 11 ezren élnének ezzel a lehetőséggel. A tavalyi év végén összesen 1 064 715 nő részesült öregségi nyugdíjban, az ellátásuk átlaga 91 315 forint volt havonta. Az átlagnyugdíjjal számolva a 11 ezer nő havi ellátása 1004,5 millióba kerülne, ami éves szinten 12,05 milliárd forintos terhet jelent a Nyugdíjbiztosítási Alapnak. Ez az összeg az alap éves költségvetésének (2934,8 milliárd forint) a 0,41%-át teszi ki.

Otthon

Tényleg elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár-emelés? Dönteni kell: itt akár 70 év felett húzhatják meg a határt

Az elöregedés olyan társadalmi és gazdasági krízis, amelyre előbb-utóbb minden érintett országnak megoldást kell találnia.

Érik az újabb nyugdíjkorhatár-emelés? Egyértelmű a helyzet, minden egy irányba mutat

A következő évtizedekben tovább nőhet a nyugdíjban töltött idő, miután az idős korban várható további élettartam is emelkedik.

Sorra vonulnak nyugdíjba, élnek a nők40 kedvezménnyel a magyarok: mégis, mitől tarthatnak?

Sokan tarthatnak a feltételek szigorításától, így inkább kérik a nyugdíj-megállapítást, amíg lehet.

Özvegyi nyugdíj 2025: kinek jár, mikor igényelhető, mik a szabályok?

Rengeteg speciális szabály vonatkozik az özvegyi nyugdíjra, ezek igényléséről és igénybe vehetőségeiről értekezett most a nyugdíjszakértő.

Újabb fontos hírek jöttek a nyugdíj előtti életről: ez rengeteg magyar időst érint

Újabb írásában a védett korról szóló ismereteket oszt meg Farkas András nyugdíjszakértő. Kire mi vonatkozik nyugdíjba vonulás előtt?

Fontos bejelentést tett a NAV: erre minden adózónak érdemes figyelnie

A személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról legkésőbb 2025. május 20-ig lehet rendelkezni - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn.

Ezeknek a magyar dolgozóknak csak álom a tisztes béremelés: a pénztárcák önmagukért beszélnek

a bruttó átlag- és mediánkeresetek az elmúlt években összességében növekedtek, a havi adatokból jól látszik, hogy ez közel sem egyenletes folyamat.

Te is hazaviszel ennyi pénzt? Kiderült, mennyi most az átlagkereset Magyarországon

A bruttó átlagkereset 668 100 forint volt, 10,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Drasztikusan fogy a magyar: lassan nem lesz, aki dolgozzon az üzemekben

Februárban a foglalkoztatottak száma lényegében stagnált, miközben a munkanélküliségi ráta 4,5%-ra emelkedett

Na ez az álomfizetés itthon: pofátlanul sokat keresnek, ennyire megéri napjainkban a politika

Az államtitkár Magyarországon a kormányzati struktúrában a miniszterek munkáját segítő magas rangú állami vezető.

Több mint 100 ezer magyar dolgozik külföldön: róluk tényleg végleg lemondtunk?

2025 februárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 682 ezer fő volt,

Kiderült, mit akarnak a magyar melósok: ezt ők sem kerülhetik ki, minden megváltozott

A kékgalléros munkavállalók hálásabbak a javuló munkakörülményekért – hangzott el nemrég egy beszélgetésen.

Sokk a magyar munkahelyeken: ki fogja ezentúl elvégezni ezeket a munkákat?

Az üres álláshelyek száma Magyarországon jelentős változásokat mutatott az elmúlt években.

Valami nagyon nincs rendben, menekülnek a munkások: a dolgozók harmada fél éven belül felmond

Fizikai munkaerő-kölcsönzés esetén az első hat hónapban akár 35 százalékos a kilépők aránya.

Hibrid munkavégzés? Kevesebb betegszabadság, alacsonyabb stresszszint, jobb üzleti eredmények

A munkavállalók 36%-a kevesebb betegszabadságot vesznek igénybe a hibrid modellnek köszönhetően.

Hatalmas változás a BÉT-en: Az MNB új vezérigazgatót jelöl ki a magyar tőzsdén

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatósága 2025. május 1-jei hatállyal Tóth Tibort jelöli a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójának.

Kiderült, miért sakkozik sok cég a home office napokkal: nem a teljesítmény az igazi ok?

A munkáltatók és dolgozók sok helyen még most is egymásnak feszülnek a kérdésben, hány home office nap lenne ideális. Mindkét oldalon vannak érvek.

Gigaberuházás jön egy fontos hazai iparágban: rengeteg munkavállalót érint a dolog

A papíripar különösen kedvező helyzetben van, mivel a fenntarthatósági törekvések erősödésével egyre nagyobb az igény a környezetbarát csomagolóanyagok iránt.

Rengeteg dolgos ember kerül utcára Trump miatt: tényleg jól jártunk az új elnökkel?

Az ír kormány figyelmeztető jelzést adott ki: akár 80 ezer munkahely is veszélybe kerülhet, ha Donald Trump kereskedelmi háborút indít az EU ellen.

Újabb részletek derültek ki az anyák szja-mentessége ügyében: ők járhatnak igazán jól

2026 január 1-től a 30 év alatti édesanyák szja-mentessége esetén megszűnik az átlagbérhez kötött felső összeghatár.

Alig ér valamit a magyar bérrobbanás: papíron jól mutat, de most látszik, mennyire olcsók vagyunk

Hiába nőnek itthon a bérek, a magyar dolgozók órája még mindig alig ér valamit európai összevetésben.

Durva, mennyien dolgoznak ilyen "papírral" a magyar munkahelyeken: bukhatják a nyugdíjukat is

Szörnyű a helyzet a munkavállalók bejelentésének ellenőrzése tekintetében, a 25 ezer vizsgált ügy 16 százalékában fedeztek fel mulasztást.

Nélkülözhetetlen munka, még sincs megfizetve: a szakma, ahol nincs tolongás a jelentkezésnél

A boncmesteri szakma kevesek által választott, mégis nélkülözhetetlen szerepet tölt be az egészségügyben.