Váratlan nyugdíjtöbblet! 9,5 milliárd forint keresi gazdáját

Költségvetési bevételek

A bevételi oldalon szereplő tételek teljesítésének többsége az időarányosan megfelelőnek mondható 64-71%-os sávban mozog. A késedelmi pótlékok és bírságok (56,86%-kal), valamint a vagyongazdálkodásból származó bevételek (31,40%-kal) alulteljesítettek, ugyanakkor az előirányzott működési célú bevételek 114,42%-a már az első nyolc hónapban beérkezett.

A munkáltatók és a biztosítottak által fizetett járulékok teszik ki az összes bevétel 74,31%-át, a fennmaradó rész zömét (20,46%-át) a központi költségvetési hozzájárulások adják, amit az egyéb járulékok és az egyéb bevételek egészítenek ki.

Költségvetési kiadások

A költségvetési kiadások tekintetében 33 bázisponttal alacsonyabb (65,98%-os) az előirányzatok teljesítése, ez okozza a bevételek és a kiadások 9,53 milliárd forintos pozitív egyenlegét. Rehabilitációs járadékokra 1,89 milliárd forinttal több folyt ki az időarányosan számított összegtől, ugyanakkor a vagyongazdálkodás előirányzott kiadásainak csak a 14,12%-át költötték el.

Mennyit vonnak a bérekből nyugdíjcélra?

A munkáltatók 2010-ben 24%-ot fizetnek az állami nyugdíjkasszába, ezen kívül a munkavállaló további 8%-ot fizet a magánnyugdíjpénztárba és 1,5%-os az állami rendszerbe, ez összesen a bruttó bér 33,5%-ának megfelelő összeg.

Nyugdíjrendszerünk második pillére 1998. január 1-jén indult, a magánnyugdíjpénztárak a társadalombiztosítással ellentétben tőkefedezeti elven működnek. Ez azt jelenti, hogy a tagok a befizetett tagdíjjal saját maguk számára takarékoskodnak és a befizetett tagdíj hozammal gyarapszik. Nyugdíjas korban pedig az összegyűjtött vagyonból (tagdíj+hozam) szolgáltat a magánnyugdíjpénztár a TB (azaz állami) nyugdíjat kiegészítő nyugdíjjáradékot.

A magánnyugdíjpénztári tagdíj nem jelent többletterhet, mert része a munkavállalók által kötelezően fizetett nyugdíjjáruléknak. Mértéke a bruttó jövedelem 8%-a, amelyet a pénztártag, vagy a munkáltatója akár a járulékalap 10%-ára kiegészíthet. A tagdíjat jellemzően a munkáltató vonja le és fizeti meg a bruttó fizetésből (egyéni vállalkozók, őstermelők stb. maguk után fizetik be a kötelező járulékot és a tagdíjat) a járulékplafon szintjéig.

Ez utóbbi alapján azon munkavállaló akinek az összesített bruttó jövedelme egy adott éven belül eléri az érvényes járulékplafont (2010-ben 7 453 300 Ft), a járulékplafon feletti jövedelmekből már nem kerül levonásra nyugdíjjárulék. Ezért a járulékplafon elérését követően emelkedik a nettó jövedelem, viszont a járulékplafon feletti jövedelemrész már nem számít be a leendő nyugdíjba, és nem gyarapítja a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat sem.

A magánnyugdíjpénztárak a befizetett tagdíjakból költséget vonnak le, melynek maximumát törvény szabályozza. 2010-ben a befizetett tagdíj maximum 4,5%-a vonható le.

NYERJ egy TV-t!!!

Ha az alábbi kérdésre helyesen válaszolsz és regisztrálsz játékunkra, nyerhetsz egy hűtőmágnest vagy a 4db LG Blu-ray lejátszó egyikét, illetve fődíjként egy LG márkájú LH5020 FULL HD LCD televíziót!

Mekkora a magánnyugdíjpénztári tagdíj mértéke 2010-ben?

a) 9,5 %, amelyből a munkáltató 8%-ot a magánnyugdíjpénztárba fizet be a munkavállaló bruttó béréből, 1,5%-ot a TB-be,
b) 8 %, amelyet a munkáltató a tag bruttó béréből von le és fizet be a magánnyugdíjnyugdíjpénztárba,
c) 9,5 %, amelyet a munkáltató a TB-be fizet be a munkavállaló bruttó béréből.

Kattints IDE, regisztrálj és nyerj! Sok szerencsét!