Így lehetne kevesebb munkanélküli Magyarországon

Magyarországon Európai Uniós összehasonlításban a második legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta (55,5% - 3,8 millió fő), mely 10%-kal marad el az Uniós átlagtól. Ez azt jelenti, hogy a munkaképes népesség közel 40%-a inaktív. A foglalkoztatási arány növelése nehéz, azonban nem lehetetlen, ennek javítására hatékony módszert jelentenek az atipikus foglalkoztatási formák.

Míg az atipikus munkavégzési formák Európában már elfogadottak, Magyarországon a vállalatok most kezdik felismerni a bennük rejlő lehetőségeket. Az atipikus munkavégzés legjellemzőbb formái: a munkaerő-kölcsönzés, az alkalmi munkavállalás ("egyszerűsített foglalkoztatás"), a részmunkaidős foglalkoztatás, a távmunka, és a job-sharing. Az érintett munkavállalók számát tekintve az egyik "legerősebb" atipikus foglalkoztatási mód a munkaerő-kölcsönzés.

A költségek csökkentése, a versenyképesség és a rugalmasság megtartása érdekében egyre több munkaadó keres a hagyományos foglalkoztatási formáktól eltérő, kedvezőbb megoldásokat. Felismerték, hogy a mostani gazdasági helyzetben - amikor még nem lehet tudni, hogy valóban vége van-e a válságnak - vagy csak átmeneti fellendülésről van szó - a kölcsönzött munkavállalók alkalmazása kevésbé kockázatos és rugalmasabb megoldás, mint a belső munkaerő-állomány bővítése. Ezen felül kölcsönzés esetén nem romlik a sok vállalat számára fontos munkavállalói létszám / árbevétel arány.

Ez a fajta alkalmazási mód Magyarországon még kevésbé terjedt el, bár a jogi keretek - csakúgy, mint Európa más országaiban és világszerte - adottak. Mindezen rendelkezések minőségi és jogbiztos keretet nyújtanak a magán munkaközvetítő ügynökségek szolgáltatásait igénybe vevő munkavállalóknak és vállalkozásoknak egyaránt.

Ezek az ügynökségek olyan munkalehetőségeket teremtenek, amelyek egyébként nem léteznének, ezek az időszaki megoldások nem helyettesítik az állandó munkahelyeket, hanem új munkahelyeket teremtenek, amelyeket például túlórákkal, vagy más módon oldottak volna meg a cégek.

Az ilyen ügynökségek segítenek a tartós munkanélkülieknek visszakerülni a munkaerő-piacra. A rugalmas munkafeltételek biztosításával több munkavállaló igényeit ki tudják elégíteni, legyen szó munka-magánélet arányról vagy többlet keresetről. Ezen a területen a mobilitást több szempontból is értelmezhetjük: a munkanélküliségből a munkaviszony felé, egyik munkahelyről a másikra vagy akár földrajzi értelemben is beszélhetünk a munkaerő mozgásáról.

A rugalmas megoldások segíthetnek a vállalatoknak állni a versenyt, illetve a törvényesség felé terelni a foglalkoztatást, szabályozásuk azonban jelenleg még több területen módosításra szorul.

A fentieket támogatásáért, az ágazat összefogásáért működik a Személyzeti Szolgáltatók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ). A szervezet a Pénzcentrumot úgy tájékoztatta: közös célunk a Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ), hogy a munkaerő-kölcsönzés hazánkban is betölthesse igazi munkahelyteremtő funkcióját és a lehető leghatékonyabban támogassa a foglalkoztatottság bővülését.