Átlagnyugdíjak: a fővárosi nyugdíjas másfélszer annyit kap, mint a szabolcsi

Hazánkban a nyugdíjak, járadékok és nyugdíjszerű ellátások forintösszege 2008-ig folyamatosan növekedett. Ezt követően, 2009-ben az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretei között nyugdíjakra, nyugdíjszerű ellátásokra az előző évinél 2,3%-kal kevesebbet, 2991,1 milliárd forintot fizettek ki, ami éves átlagban 2 millió 989 ezer személy ellátását fedezte - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

2009-ben az átlagnyugdíj 83 393 Ft volt. A nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2000 óta folyamatosan csökkent és 2009-ben az előző évihez képest 1,3%-kal voltak kevesebben.

A demográfiai folyamatok és a változó jogszabályok az aktuálisan nyugellátásban részesülők korösszetételét is befolyásolják. A jelenleg hatályos szabályozás szerint azonban mindkét nemre vonatkozóan 65 év a nyugdíjkorhatár. E szabályozás az 1952-ben és utána született korosztályokat érinti, mégpedig úgy, hogy 2012-től születési évjáratonként a nyugdíjkorhatár fél évvel növekszik; elsőként az 1957-ben született korosztály (2022-ben) 65 évesen lesz jogosult öregségi nyugdíjra.

Bányászok a csúcson

Az ellátások havi átlaga 2010 januárjában az év eleji nyugdíjemelés után 83 689 Ft volt, ezen belül a nőknek átlagosan 78 008 -, a férfiaknak pedig 92 181 Ft-ot folyósítottak. A nyugdíjak az egy évvel korábbihoz képest 5,8%-kal, a járadékok és különféle pótlékok viszont csupán 0,2%-kal emelkedtek.

Általában magasabbak a korhatár alatti öregségi nyugdíjak a korbetöltötteknél, ugyanez a rokkantsági nyugdíjasok esetében fordítottan igaz. Legtöbb nyugdíjat 2010. év elején, átlagosan 135 427 Ft-ot a kis létszámú bányász és korengedményes nyugdíjasok kaptak.