Gyászoló kollégák: munkavégzés közben érte a céget halál

A fizetésképtelenségi eljárások (csőd és felszámolás) száma 2010 első felében jelentősen meghaladta a 2009 azonos időszakán történt negatív eseményeket. A 2010. márciusi kiugrás után ugyan csökkent a felszámolások száma, de szintje még így is jóval (havonta átlagosan 185-tel) meghaladja a tavalyi év első felére eső felszámolásokat. Mivel a mérlegleadások elmulasztását az APEH az idei évtől szigorúbb szankcióval, adószám felfüggesztéssel, majd törléssel sújtja, így előfordulhat, hogy a következő hónapokban még a márciusi rekord is megdől.

A csődeljárások száma, ugyan növekvő tendenciát mutat, de még így is nagyon elenyésző az elmúlt fél évben megindított 79 csőd a 8784 felszámolási eljáráshoz viszonyítva. Hiába volt az új csődtörvény célja a felszámolási eljárások visszaszorítása és a reorganizáció elősegítése, a csőd intézménye csak kis mértékben jelent meg a piacon, és a felszámolások száma is nő. A 79 csődeljárás közel fele az ingatlanügyletek területén és 10 százaléka az építőiparban történt.

A bedőlési valószínűség az elmúlt egy évben 2,97 százalék volt, a működő cégekre vetített fizetésképtelenségi eljárások aránya tekintetében. 2009-ben ez az érték még 2,84 százalék volt, azaz a céges bedőlések arányát sajnos növekvő tendencia jellemzi.

Iparági kockázatok

A kockázatos iparágak területén a gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása és a bútorgyártás bedőlési aránya nem meglepő módon jelentősen romlott, mivel a gazdasági válság itt jelentősen éreztette és láthatóan még érezteti is hatását. Az építőipar 5,34 százalékos bedőlési arányával továbbra is a legkockázatosabb iparágnak számít, és a 2009-es évhez képest még nőtt is az iparágban a fizetésképtelenség aránya. A nemfém ásványi termék gyártása tevékenységű cégek követik az építőipart a bedőlési arány szerinti sorrendben. Az ebbe az iparágba tevékenykedő vállalatok szorosan kötődnek az építőiparhoz, mivel tevékenységük nagy része építőipari alapanyaggyártást fed, így nem meglepő az ide tartozó cégek magas bedőlési aránya.

A legkevésbé kockázatos iparágak tekintetében csak kisebb elmozdulások történtek. A legjelentősebb változás, hogy az ipari gép, berendezés, eszköz javítása területén tevékenykedő vállalatok bedőlési aránya csökkent, míg a pénzügyi, biztosítási tevékenységű vállalatok bedőlési aránya nőtt. Általánosságban azonban igaz, hogy az összes kevésbé kockázatos iparág bedőlési aránya romlott az elmúlt fél évben.

Földrajzi megoszlás szerint jellemzően még mindig a keleti megyékben nagyobb a cégek bedőlési aránya. 2009-hez képest Fejér, Tolna, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében javultak a bedőlési arányok, de az utóbbi két megye még így is a két legkockázatosabb között van. A 2009-es állapothoz képest Bács-Kiskun megyében jelentősen romlott a bedőlési arány, mivel a 2009-es 3,26 százalékról 4,05 százalékra nőtt a megyében tevékenykedő vállalatok bedőlési aránya.