Sokan az első negyedévi befizetésnél döbbennek rá az emelt járulék terhére

Már a munkaügyi kirendeltségek forgalmán is érződik a megemelt rehabilitációs járulék hatása, egyre több cég jelenti be igényét megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. Bár korábban nagyobb érdeklődésre számítottak, sokan valószínűleg az első negyedévi befizetésénél döbbennek rá, hogy a törvény nem teljesítése milyen jelentős anyagi terhet jelent.

Komárom térségében például már 2009 végén több vállalkozás kérte megváltozott munkaképességűek kiközvetítését. A helyi munkaügyi kirendeltség képviselője elmondta, hogy a város ipari parkjában a Nokia elsőként fogadott be ilyen dolgozókat. A térségben ma már inkább az a gond, hogy a jelenleg regisztrált munkanélküliek között nincs válogatási lehetőség kiközvetítésükre. Ráadásul az új törvény vonatkozik a közszférára is, miközben a tavaly életbe lépett létszámstop miatt ezt az ilyen intézmények nem tudják teljesíteni, így kénytelenek a "büntetést" kifizetni.

A Grundfos tatabányai gyárában jelenleg a dolgozók több mint 3%-a csökkent munkaképességű, és ha a gazdasági válság miatt nem kényszerültek volna létszámstopra, akkor rövid időn belül elérték volna az 5%-ot. Erről nem mondtak le; olyan alapítványok segítségét is igénybe veszik, amelyek képzéssel, tréningekkel készítik elő az állások betöltésére a csökkent munkaképességűeket.

A vállalatok jelentős része a megemelt járulékot extra adónak tekinti, technológiájuk jellege miatt ugyanis nem képesek több megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatni. Nem a szándékon múlik - mondta Gíber Mihály, az AGC Autóipari Magyarország Kft. hr-igazgatója is, aki szerint az üveggyártás veszélyes technológia, így a cégnél a munka jellege nem teszi lehetővé, hogy a termelésben részt vegyenek ilyen dolgozók. Hasonlóképpen vélekednek a Graboplast Zrt.-nél is: Tanos Ádám kommunikációs igazgató szerint a cégnek idén a 2009-esnél 20 millió forinttal többet kell fizetnie rehabilitációs járulékként.

Sólyom Ferenc, a tatabányai ASG Gépgyártó Kft. ügyvezető igazgatója szerint az államnak átláthatóan ki kellene mutatnia, hogy a vállalkozásoktól így befolyó pénzt hogyan használják fel. Cégénél foglalkoztatnak csökkent munkaképességűeket, de lényeges bővítésre nincs lehetőségük. Péntek Marcell, a Tatabányai Rugógyár Kft. vezetője azt mondta: kisebb munkák esetében - akár az udvar takarítására is - inkább foglalkoztatnak egészségileg károsultakat, mint hogy megfizessék a magas járulékot.