Mennyit sportol a magyar? Beszéljenek a számok!

Nemzetközi viszonylatban - 6 nyugat-európai és 3 régiós ország adatait vizsgálva - a magyar 13 évesnél idősebb városi lakosság az észak- és nyugat-európai országok adatihoz képest havi átlagban jelentősen kevesebbet mozog, habár régiós viszonylatban és a fejlettebb dél-európai országokhoz képest nem töltünk jelentősen kevesebb időt testmozgással -derül ki a GfK Roper Riport eredményeiből.

"Ezen adatok tükrében feltehetnénk a kérdést, hogy akkor mégis, mi itt a probléma? A válaszhoz az alábbi két tendenciát érdemes figyelembe venni: az elmúlt tíz évben rendkívüli gyorsasággal kezdett el csökkenni a lakosság sportolási kedve, másrészt, hogy az aktív sporttevékenységet folytatók aránya a közoktatásból kikerülők között rohamosan csökken" - mondta el Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

A 15 éves és idősebb lakosság körében 1999 és 2009 között 56-ról 69 százalékra emelkedett azok aránya, akik semmilyen említésre méltó sporttevékenységet nem végeznek. Ezzel párhuzamosan 25-ről 16 százalékra csökkent a többé-kevésbé rendszeresen (legalább havonta többször) sportolók részaránya.

Számos tényező befolyásolja azt, hogy milyen gyakorisággal sportol valaki. A sporttevékenység leginkább az életkor és az ezzel szoros összefüggésben lévő gazdasági aktivitás függvénye. Megállapítható, hogy a sportolási statisztikákhoz jelentős mértékben a tanulók (és egyben 18 éven aluliak) járulnak hozzá, míg a 60 év feletti korosztályban a legritkább a sportoló nyugdíjasok előfordulása.

A sporttevékenység rendszerességét mindenképpen befolyásolja a lakóhelyünk természete, illetve az iskolai végzettségünk is. A városokban élők hajlamosabbak testmozgást végezni, mint a vidékiek, és hasonlóképpen a magasabb iskolai végzettségűek körében is elterjedtebb a rendszeres edzés.

"A csökkenő sportolási aktivitásunk mögött többféle ok húzódik meg. A szabadidő-eltöltési formák között egyre nagyobb teret nyernek az otthon végezhető tevékenységek, a tévénézés, a számítógép- és játékkonzol-használat, valamint egyéb otthoni tevékenységek" - tette hozzá Bacher János.

A sporteseményre járás gyakorisága viszont kisebb mértékben csökkent, mint a sportolás gyakorisága. Közel annyian hajlamosak nézőként sporteseményen megjelenni, mint ahányan tíz évvel ezelőtt tették ugyanezt. A sporteseményekre a sztereotípiáknak megfelelően főleg a férfiak járnak. Több, mint háromszor annyi férfi tekinthető rendszeres meccsre járónak, mint ahány hölgy.

Érdekes, hogy ellentétben a televíziókban elérhető sportkínálat bővülésével, a lakosság sportközvetítések iránti érdeklődése inkább csökkenő tendenciát mutat az elmúlt egy évtized távlatából.

Sokak számára a sporttal kapcsolatos élmények egy része a számítógépeken, konzolokon keresztül érkezik. Minden hatodik megkérdezett szokott sport témájú számítógépes játékokkal játszani. A 15-17 éves korosztályban a legmagasabb ez az arány, közel 40 százalékos, de még a 60 év felettiek körében is minden ötvenedik honfitársunk érdeklődik a sporttal kapcsolatos számítógépes játékok iránt.