Zárószavazás előtt is éles vita folyik a magánnyugdíj-pénztárak részvénytársasággá alakulási kötelezettségéről, a járadékok közötti választás lehetőségének bővítéséről és az ellátás értékőrzésének áráról.
A magánnyugdíj rendszerének átalakításáról heves vita folyik: a legélesebben vitatott kérdések: kötelezővé kell-e tenni a pénztárak átalakulását biztosító-részvénytársasággá, meg kell-e tiltani az adminisztráció kiszervezését, ilyen mértékben kell-e szűkíteni a választható járadékfajtákat és az örökölhetőséget, az alacsonyan megszabott vagyonkezelési díj nem készteti-e trükközésre a szolgáltatókat?
Az 1997-ben elindított nyugdíjreform sok kérdést nyitva hagyott - főképp azt, hogy a nyugdíjpénztári befizetésből miképpen lesz járadék -, és egy sor problémát felvetett. Például azt, hogy a szövetkezeti elven működő, nem nyereségérdekelt nyugdíjpénztári intézményi forma valóban életképes-e. Ezeknek a kérdéseknek megválaszolását, illetve a gondok orvoslását szolgálja a parlament előtt lévő törvényjavaslat a magánnyugdíjról és intézményeiről. Ennek lényege, hogy 2013-ig a pénztáraknak át kell alakulniuk speciális szabályokkal működő részvénytársasággá - taglétszámtól függő biztonsági tőkét letéve -, valamint szabályozza a járadékok formáit, a szolgáltatás feltételeit, a piaci szereplők mellett létrehozva egy állami szolgáltatót is - írta a Népszabadság.
Az elmúlt tíz évben legjobban teljesítő független vagy ágazati, vállalati pénztárak nehezen lesznek képesek előteremteni a törvény által megkövetelt szavatoló tőkét, illetve a vállalati nyugdíjpénztárak mögött álló cégek aligha vágnak bele profiljuktól olyan eltérő vállalkozásba, mint egy nyugdíjbiztosító. A 19 magánpénztárból tizenegy taglétszáma nem éri el az 50 ezret, ezeknek az intézményeknek 100 millió forintot kellene lerakniuk az átalakuláshoz.
A kis pénztárak szerint egyébként létüket veszélyezteti az is, hogy a tervezet megtiltja az adminisztráció kiszervezését. A 4,5 százalékban maximált működési költség ugyanis kevés ahhoz, hogy a - törvény által megkövetelt - nyilvántartási elszámolási rendszert házon belül működtessék. A pénzügyminisztérium indoklása szerint azt a jelenlegi gyakorlatot kívánják megszüntetni, hogy a pénztárak a profitot ilyen módon "tüntetik el" a nonprofit pénztárakból.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Éles viták folynak a járadékszabályozásról. A bírálói szerint a törvényjavaslat alig kínál választási lehetőséget a tagoknak - például az egyösszegű felvételt. A pénzügyminisztérium azzal érvel a törvényjavaslat mellett, hogy kötelező nyugdíjrendszernek nem lehet alapvető eleme az egyösszegű pénzfelvétel, hiszen annak az a célja, hogy élethosszig nyújtsa a megélhetést biztosító életjáradékot. Az egy összegben kifizetett pénz elfogyhat, és ebben az esetben szükséges további segítség állami forrásból. Bizonyos megtakarítási szint felett viszont a törvény előírja az egyösszegű felvételt: a túlzottan magas társadalombiztosítási járadék, illetve magánnyugdíj-megtakarítás esetén, például akkor, ha a tb-nyugdíj meghaladja a megállapításkori minimálbér négyszeresét (ez jövőre 294 ezer forint), kötelező a felvétel.
Gombából és növényi szálakból fejlesztett újgenerációs jógamatracot egy fiatal magyar csapat.
Ennek nincs is tücsök íze, ez a leggyakoribb visszajelzés a többféle ízesítéssel gyártott, tücsökfehérjével dúsított proteinszelet, snack és shake kapcsán.
A Magyar Mozgókép Fesztiválon találkozhat először a közönség Králl Kevin “Melange”című kisjátékfilmjével.
Magyarországon az üzleti ötletek mintegy 6 százaléka jut el abba a fázisba, hogy jutalomalapú közösségi finanszírozási kampány indulhat rájuk.
-
Drasztikus változás jön az energiaszámláknál, alig fél éve maradt a cégeknek a felkészülésre
Alig fél éve maradt a hazai vállalkozásoknak arra, hogy felkészüljenek egy 2025. január 1-jén életbe lépő és komoly adminisztrációs változásokat hozó jogszabályváltozásra.
-
Sok család felteszi most ezt a kérdést: őszig dönteni kell
Mi alapján választanak a családok és a fiatalok az elérhető diákszámla-konstrukciók közül?