Útlevél, vagy személyi? Drágult a döntés!

Év elején az Európai Parlament megszavazta azt a törvényt, amely szerint idén nyártól minden tagországban, továbbá Izlandon, Norvégiában és Svájcban is be kell vezetni a biomterikus útlevél azon változatát, amely a személyi adatokon kívül már az okmány birtokosának ujjlenyomatát is tartalmazza.

Néhány tagország - Németország, Franciaország és Hollandia - már a határidő lejárata előtt elkezdte az új típusú okmány kiadását, a teljes átállásra azonban 2012-es határidőt tűztek ki az EP képviselők.

12 éves kor alatt azonban nem szükséges még ujjlenyomatot adni az okmány igénylésekor, lévén, hogy ebben a korban az még változik, így nem is lenne alkalmas személyazonosításra.

Az új típusú okmány bevezetésével azok lejárati ideje is megváltozott: korábban a 4 éves kor alatti gyerekek számára 2 évre adtak ki útlevelet, mostantól azonban 6 éves kor alatt 3 évig lesznek érvényesek. 6-70 között alapesetben ezentúl is 5 évig érvényes okmányt állítanak ki, de felnőttek igényelhetnek 10 évre szólót is, 70 év felettieknek pedig automatikusan az jár.

Ami a változások kellemetlen oldalát illeti, sajnos az illetékek bizony megemelkedtek, amit hivatalosan azzal magyaráznak, hogy az ujjlenyomatok tárolásához szükséges chip nagyobb tárolókapacitást igényel, mint a korábbi, amin csak a személyes adatok, illetve a fénykép került rögzítésre. Még ha így is van, az már nem világos, hogy miért drágult mégis különböző mértékben a különböző lejáratok esetén, hiszen az öt évre szólóért 25 százalékkal, míg a 10 évig érvényesért 40 százalékkal többet kell fizetni, de még a 70 év felettiek is közel 67 százalékos drágulással állnak szemben.

Az útlevéllel kapcsolatos változásokkal egyidejűleg a személyazonosító igazolványok terén is fontos változás történt: 2009. június 28-a után ugyanis a 14 év alatti gyermekek is kaphatnak személyit. Ennek azért van jelentősége, mert mint ismeretes, az európai országok nagy részébe ma már személyazonosító igazolvánnyal is utazhatunk, azonban ez idáig a 14 év alattiak nem rendelkezhetnek személyi igazolvánnyal, vagyis nekik mindenképp útlevélre volt szükségük, ha külföldre utaztak.

További kedvező irányú módosítás, hogy újszülöttek esetében a szülők az igazolványt már a kórházban igényelhetik, és nem kell külön anyakönyvvezetőhöz, okmányirodához, egészségbiztosítási pénztárhoz, illetve APEH-hoz rohangálniuk, mivel az igény automatikusan továbbítják a hatóságokhoz.

Nem biztos, hogy kell útlevél

Akinek most járna le az útlevele, vagy eddig nem rendelkezett vele, van azonban új típusú, kártyás személyigazolványa, nem is biztos, hogy feltétlenül több ezer forintot kell erre áldoznia. Az Európai Gazdasági Térség tagállamai területére a beutazás, valamint ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetséges.

Ha tehát Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, vagy Szlovénia valamelyikébe utazna, bátran nekivághat személyivel is.

Sőt, az EGT-n kívüli harmadik országba is lehetséges személyivel utazni, amennyiben azt nemzetközi szerződés kifejezetten lehetővé teszi. Kétoldalú nemzetközi szerződés alapján személyi igazolvánnyal kizárólag Andorrába, Horvátországba és Svájcba lehet utazni.

Ha mégsem a fenti országokba vennénk az irányt, és útlevélre lenne szükségünk, bármelyik hazai okmányirodában, külföldön pedig a külképviseleten igényelhetünk, de csak személyesen, illetve meghatalmazott útján is eljárhatunk, ha orvosi igazolással tanúsítjuk, hogy egészségügyi állapotunk nem engedi a személyes ügyintézést.

Mivel az okirat elkészültére akár 30 napot is várhatunk, érdemes időben elkezdeni az ügyintézést, vagy gyorsított eljárást igényelni, melynél öt nap alatt is hozzájuthatunk útlevelünkhöz, de csak a normális ügymenetért fizetendő díj kétszereséért.