Ebből élt a Sztojka-család! Mennyit hozott a bodza-biznisz?

A mezőgazdasági tanulmányok szerint a fekete bodza (sambucus nigra) termesztése verejtékes munkával az ágazatban megszokott átlagokat meghaladó jövedelmezőségű lehet. Termesztése elsősorban olyan gazdálkodóknak ajánlott, akik olyan - egyéb növény termesztése szempontjából életképtelen - földbirtokkal rendelkeznek, aminek egyébként nagy valószínűséggel az eladására kényszerülnének.

A bodza gyümölcsét sokféleképpen felhasználják, készíthető belőle dzsem, szörp, ivólé, bor, pálinka, gyümölcstea, de ásványvizek ízesítésére is használják. Terméséből színezék is nyerhető, fájából szerszámnyél készíthető, virágának jótékony hatásait a népi gyógyászat már évszázadokkal ezelőtt felismerte.

Hazánkban körülbelül 30 évvel ezelőtt jelentek meg az első ültetvények, azóta már a 2 ezer hektárt is meghaladta a mesterséges termőterület. A növény a természetben is megtalálható, de a vadon termett bodza gyümölcséért csak kétharmad annyit fizetik az átvevők, mint a gazdaságokban termesztett egészségesebb növényekért.

A bodza termesztését hosszú előkészítő munka előzi meg, a növény négy év alatt fordul termőre. A telepítéssel és az ápolással kapcsolatos költségek nagysága 1,3 millió forintra tehető az első három évben. Az első termő években még alacsonyabb a hektáronkénti termésátlag, de később ez akár a 10-12 tonnát is elérheti.

Az átlagos felvásárlási ár 80 forint körül mozog kilogrammonként, így egy hektár 800 ezer forint bevételt hozhat évente. A termőre fordult ültetvények árbevétel arányos jövedelmi mutatója megközelíti az 50 %-ot, ami azt jelenti, hogy minden befektetett egy forintunk 2 forint árbevételt eredményez. A befektetett munkaidő alapján 800 forint körüli órabérrel lehet számolni.

Számítások szerint a bodzaültetvény a nyolcadik évben térül meg, ezután lehet csak jövedelemmel számolni. A bodza növényvédelem szempontjából kevésbé igényes, mint egyéb növénykultúrák, de háromévente a teljes területet trágyázni kell mű- és szerves anyagokkal kombinálva.