Új biztosító az egészségügyben

2012 elejétől a munkáltatók által kötött betegségbiztosítások díja adó- és járulékmentessé vált egy törvénymódosítás értelmében. A biztosítók számos tekintetben új szereplőként indulnak ennek köszönhetően az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásában: az összegbiztosítások (pl. baleseti vagy kórházi napi térítés) és az egészségpénztárak (megtakarítás, amit gyógyszerre vagy magánrendelésen lehet elkölteni) mellett egy harmadik pillér jelent meg: a szolgáltatás-finanszírozás. A biztosító nem pénzt ad vagy gyűjt, hanem magára az egészségügyi ellátásra "fizeti be" a beteget. Egy fix biztosítási díj ellenében az illető szükség esetén korlátlanul igénybe veheti a minőségi betegellátást, diagnosztikát. A biztosító a betegutat is megszervezi számára, a biztosítóval szerződött egészségügyi magánszolgáltatónál vagy a programban részt vevő állami kórházban - ismertették a Generali-Providencia mai sajtótájékoztatóján.

A mai napon új piacra lép a társaság, elindítja ugyanis egészségprogramját - jelentette be Erdős Mihály elnök-vezérigazgató, hozzátéve: az első biztosítást a program keretében ő maga kötötte meg. Az alapcsomag havi 5-10 ezer forintos összegért érhető el - ismertette. Stratégiai partnerük a Medicover, mely 22 állami partner kórházzal áll kapcsolatban. Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta: a nagy újdonság az, hogy a programban nem összeget utal a biztosító az ügyfél számára, hanem szolgáltatás igénybevételét teszi lehetővé számára. Ezzel az állami egészségügy forráshiányát csökkenteni lehet, előnyössé téve a biztosítók szerepvállalását az állam számára is, miközben a betegeknek is könnyebbséget jelent ez, elég csak az elterjedt hálapénzre gondolni. A becslések szerint évente 70-100 milliárd forintot költ a magyar lakosság hálapénzre, emellett vannak szolgáltatások (pl. fogászat), melyek eddig sem voltak ingyenesek. Mindent összeszámolva a magyar háztartások évente átlagosan 180 ezer forintot költenek saját zsebből egészségügyi ellátásokra - ismertette egyes kutatások eredményét Erdős.

A Generali vezére szerint a szolgáltatást igénybe vevők nem szorítják ki a jelenlegi állami rendszerben várólistán lévő pácienseket, ugyanis a hosszú várólisták nem kapacitás-, hanem forráshiány miatt alakultak ki. Azzal, hogy egyesek az egészségbiztosítóknak köszönhetően kilépnek a várólistáról, előnybe hozzák a többieket is. Akik pedig részt vesznek az új rendszerben, nem kell, hogy hálapénzt fizessenek, a finanszírozás átlátható, ellenőrizhető módon történik - emelte ki.

Hihetetlenül hosszú sorokra, várólistákra panaszkodnak leginkább az ügyfelek - ismertette kutatásaik eredményét Paál Zoltán, a Generali vezérigazgató-helyettese. Aki meg tudja fizetni, valószínűleg a magán-egészségügyi ellátást választja jelenleg. Az OEP limitált pénzből működik, a várólisták oka általában pusztán ennyi. A biztosító a szabad kapacitásokat kívánja kihasználni, így minden olyan szolgáltatóval szerződést kíván kötni, amely szabad kapacitásokkal rendelkezik. Nem arról szól a konstrukció, hogy valaki a várólistán az 53. helyről az 1. helyre kerül, hanem hogy új helyen veszi igénybe a szolgáltatást - mondta Paál Zoltán. Ismertette: egészségprogramjuk irányított betegellátást, előre egyeztetett időpontot biztosít a betegek számára. Három különböző csomagot nyújtanak, az alapcsomag például "egy klasszikus SZTK-szolgáltatást", a legfelső kategória pedig már kórházi VIP szolgáltatást is. Az egészségpénztárakkal szemben különbség, hogy ez előre nem látható, a már befizetett díjakból egyébként nem fedezhető eseményeket finanszírozza kockázati alapon. Emellett megelőző szűrővizsgálatokat is finanszíroznak.

Paál Zoltán gyors piacfelfutásra számít, ami esetükben reményeik szerint 6000-7000 ügyfelet jelent majd év végére. Önrész nincs biztosítási esemény esetén, a biztosításkötéskor a kockázatelbírálás az alap és a középső csomagban telefonos kérdezéssel működik, és csak az extra csomag igényel orvosi vizsgálatot.