Szuperviharok Magyarországon, a java még hátra van?

Már a biztosítási szerződés megkötésekor is fontos a fogyasztói tudatosság, ugyanis a fogyasztók gyakran el sem olvassák a több tízoldalas általános szerződési feltételeket, így például abban a hiszemben vannak, hogy esetleges viharkárra is kiterjed a biztosításuk, holott könnyen előfordulhat ennek ellenkezője.

A szerződés aláírása előtt tehát mindig vegyük a fáradtságot arra, hogy elolvassuk azt azért, hogy később ne érjen minket kellemetlen meglepetés. Így rendkívül fontos annak tisztázása, hogy az adott biztosítási termék megvásárlásával pontosan milyen jövőbeni káresemények kapcsán követelhetjük a biztosító teljesítését.

Ha pedig a baj már bekövetkezett, akkor sem mindegy hogyan járunk el, hiszen a fogyasztónak nem csupán bejelentési, hanem számos egyéb kötelezettsége van, amelyeket ha nem teljesít, könnyen ahhoz vezethet, hogy bottal ütheti a biztosítási összeg nyomát.

Az első és legfontosabb, hogy amint lehetőségünk adódik, rögtön jelentsük be az adott biztosító felé a keletkezett kárt. Ha ez nem történik meg, joggal feltételezheti a biztosító a károsult káreseménnyel kapcsolatos érdekmúlását, amely kizárja a biztosítási igény érvényesíthetőségét. A másik ok, ami ezt indokolja, hogy a káreseménytől számítva eltelt hosszabb idő után egyre nehezebb már bizonyítani a kár nagyságát, valamint felmérni azt, hogy a biztosítás tárgya eredeti állapotában milyen értéket képviselhetett. Megkönnyíti helyzetünket az, ha ilyenkor dokumentált tényekkel tudjuk igazunkat alátámasztani a káresettel kapcsolatosan, akár fotók, esetleg videó készítésével.

Miután bejelentettük a kárt, a biztosított köteles együttműködni a biztosítóval, kötelező részére a szükséges felvilágosítást megadni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A káresemény bekövetkeztéről szóló tájékoztatáskor, amennyiben a biztosító postai úton való értesítését választjuk, érdemes annak tértivevénnyel való kézbesítési módját kérni, hogy bizonyítani tudjuk egy esetleges későbbi eljárásban, hogy tájékoztatási kötelezettségünknek időben eleget tettünk. Fontos azt is tudnunk, hogy ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve, ha a felek rövidebb időszakban állapodtak meg.

Nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, hogy a törvény a biztosítottnak kárenyhítési kötelezettséget ír elő, ez azt jelenti, hogy a biztosított köteles a kár enyhítése érdekében mindazt megtenni, ami tőle telhető, ugyanakkor ennek költségeit a biztosító viseli még az esetben is, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. A kárenyhítési kötelezettség részletszabályait a konkrét biztosítási szerződésben rendezik. Hangsúlyozandó, hogy miután a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosítás által érintett vagyontárgy állapotát a biztosított a vonatkozó szabályzatban megállapított határidőben csak akkor változtathatja meg, ha ez a kárenyhítési kötelezettségének teljesítéséhez szükséges. Ez a kitétel azért fontos, mert amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás történik, akkor a biztosító ismét mentesülhet fizetési kötelezettsége alól.

A fentiekre tekintettel Szövetségünk azt javasolja a fogyasztóknak, hogy már biztosítási szerződéseik megkötésekor fokozott körültekintéssel járjanak el, ha pedig a káresemény bekövetkezett, teljesítsék együttműködési kötelezettségüket a biztosító felé, ez saját érdekük.