Tartozol az adóval? Szégyenfalra tehetnek az önkormányzatok

A jövő évi adótörvény-csomaghoz csempészte be a parlament elé zárószavazás előtti módosító indítvány formájában Koszorús László, a Fidesz képviselője azt az egymondatos javaslatot, amely lehetővé teszi az önkormányzati adóhatóságoknak, hogy közzétegyék az adótartozók nevét, pontos címét és a tartozás összegét. Magánszemélyek esetén már 1000 forintot meghaladó összegű tartozással a szégyenfalra lehet kerülni, más adózóknál 10 ezer forint a limit. Az Országgyűlés kormánypárti többsége által elfogadott javaslat szerint már az esedékességet követő 10. nap 0 órától közzé lehet tenni a tartozók adatait a helyben szokásos módon. Ezt meg lehet tenni például az önkormányzat hirdetőtáblájára kifüggesztett közlemény formájában, vagy akár az internetes honlapon is.

A módosító indítvány indoklása szerint társadalmi szempontból elvárt, hogy minden adózó hozzájáruljon a közös teherviseléshez. Úgy véli, hogy a nyilvánosság ereje a jogkövető magatartást erősíti a helyi közösségek életében. A módosítás a nyilvánosság erejének alkalmazására ad lehetőséget a helyi adóhatóság számára.

A hatályos szabályok szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jogosult az adótartozással rendelkezők adatainak nyilvánosságra hozatalára. Az önkormányzati adóhatóság az adóhátralék behajtása során ugyanolyan végrehajtási szabályok szerint jár el, mint az állami adóhatóság, a törvény ugyanis nem tesz különbséget az önkormányzati és állami adóhatóság végrehajtására vonatkozó szabályok között. A törvénymódosítás szerint ezért is indokolt, hogy az adóhatóságokat azonos eljárási jogok illessék meg. Ez a szabályozás is azt támasztja alá, hogy az adóhatóságokat adóztatási tevékenységük során azonos eljárási jogok illetik meg.

Óriási a különbség viszont az állami, illetve az önkormányzati adóhatóságokat megillető közzétételi lehetőség összegszerűségében, gyakoriságában és módjában is. Az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint negyedévente teszi közzé az adótartozást felhalmozók adatait. A jogszabály szerint ezt a hivatal honlapján kell megtenni. Csak azok kerülnek a szégyenfalra, akiknek 180 napon keresztül folyamatosan fennáll a tartozásuk. Ráadásul csak annak az adózónak nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát teszi közzé a NAV, aki magánszemélyként 10 millió, egyéb adózóként 100 millió forintot meghaladó hátralékot halmoz fel.

Az elfogadott javaslat szerint azért nem indokolt átvenni az önkormányzati tartozások esetében az állami adóhatósági közzétételre vonatkozó összeghatárokat, mert a helyhatóságok által beszedhető adónemek száma és mértéke arányában lényegesen alacsonyabb. Az indítvány indoklása hangsúlyozza: az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott tartozással rendelkezők adatainak közzététele a helyi szinten működő vállalkozások, befektetők érdeke is.