Söralátét adóbevallás: vért izzadnak vele az adózók

Nehezen értelmezhető adatokat tartalmaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által elkészített adónyilatkozat, amelyen a személyes adatok mellett csak három adókötelezettségre vonatkozó sort kellene kitölteni. A gond az, hogy a három sor közül csak egyet lehet könnyedén kitölteni, a munkáltató, kifizető által levont személyi jövedelemadó, adóelőleg összegét, az ugyanis szerepel a kapott igazolásokon.

Az 1. sorba a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerinti valamennyi adóévi adóköteles jövedelem összegét kellene írni. Már itt elbizonytalanodik az adózó, nem lehet ugyanis kapásból tudni, mit ért az adóhatóság adóköteles jövedelem alatt. Ehhez át kell böngészni a kitöltési útmutatót.

Eszerint az 1. sor kitöltéséhez össze kell adni a munkáltatói/kifizetői igazolások alapján az összevont adóalapba tartozó, az adóalap kiegészítéssel számított valamennyi - bevallási kötelezettséggel járó - jövedelmet és az elkülönülten adózó valamennyi - bevallási kötelezettséggel járó - jövedelmet. A munkáltatói igazoláson a "d" oszlopban szerepel az összevont adóalap (adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelem), ezeket az összegeket kell figyelembe venni.

Az adónyilatkozat kritikus pontja a 2. sor, amelybe a jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó összegét kellene beírni. A NAV kitöltési útmutatója szerint ebbe a sorba a kapott igazolásokon szereplő, jövedelme(ke)t terhelő személyi jövedelemadó összegeit kell együttesen feltüntetni. Csakhogy ez az összeg nem szerepel a munkáltatóktól, kifizetőktől kapott igazolásokon, csak a levont adóelőleg, illetve a ténylegesen fizetendő adó és a levont adóelőleg különbözete - magyarázza Angyal József okleveles adószakértő.

Ha valaki veszi a fáradságot, és végigolvassa a 14 oldalas kitöltési útmutatót, akkor talál benne egy olyan instrukciót is, amely szerint a 2. sorba "a kapott igazolásokon szereplő, adóalapokat adja össze és azok 16 %-át személyi jövedelemadó összegeként írja be!". A 11. oldalon közölt számítást is csak az adójogszabályokat ismerők tudják megérteni, abból ugyanis nem fejti meg az átlagos adózó, hogyan jött ki a fizetendő adó összege.

A számítás a következő: a munkáltatótól kapott igazolás 20. sorában szereplő éves összes jövedelembe beszámítandó összegből le kell vonni a 16. sorban feltüntetett családi adókedvezményt, amely az adóalapot mérsékli. (Ez az összeg szerepel a munkáltatótól kapott igazolás 650. során, az adóelőleg levonásánál figyelembe vett jövedelem és adóalap címszó alatt, amelynél a "d" oszlopban feltüntetett összeget kell figyelembe venni.) Majd a kapott különbözetnek ki kell számolni a 16 százalékát. Az eredményből pedig le kell vonni az igazolás 24. sorában szereplő adójóváírás összegét. És már meg is kaptuk az adónyilatkozat 2. sorába beírandó összeget - a NAV szerint ez olyan egyszerű, mint a karikacsapás, így még azt sem tartotta fontosnak, hogy a számítás levezetését közölje.

A NAV becslése szerint idén több százezer magánszemély már az egyoldalas nyomtatványon számolhat el a fizetendő adójával. Angyal József viszont azt tanácsolja, hogy ehelyett jobban teszik az adózók, ha a munkáltatójuktól kérik az adójuk megállapítását, vagy a 1153-as, hagyományos személyi jövedelemadó bevallást töltik ki. Az internetes programmal pillanatok alatt el tudják készíteni, ráadásul elvégzi a szükséges számításokat és még ellenőrzi is az adatokat.

Ez lehetne a megoldás

Angyal József szerint 4 sort kellett volna feltüntetni az adónyilatkozaton, és akkor egyértelmű lenne, milyen adatokat kér a hatóság.

1. sor: magánszemély jövedelme
2. sor: magánszemély adóalapja (a bruttó bér 1,27-szeres szorzóval növelt összege, csökkentve a családi kedvezménnyel)
3. sor: ténylegesen fizetendő adó
4. sor: kifizető által levont adóelőleg

Ki nyújthat be adónyilatkozatot?

Fő szabály szerint a magánszemély akkor tehet adónyilatkozatot, ha kizárólag egy munkáltatótól szerzett összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után a levont adóelőleg és a tényleges (fizetendő/visszatérítendő) adó különbözete nem haladja meg az 1000 forintot.

További feltétel, hogy a családi adókedvezményt nem osztja meg házas- vagy élettársával az adózó, s a kedvezményt csak annyiban érvényesíti, amennyiben azt a saját nyilatkozata alapján a munkáltatója az adóelőleg megállapításánál figyelembe vette. Kizáró ok, ha valaki önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot kíván adni. Kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelem esetén nem lehet tételes költségelszámolást sem alkalmazni, s más, bevallás alá eső jövedelmet sem szerezhetett az adózó.

Az adójóváírásra vonatkozó kritériumok is szerepelnek az elvárások között. Fő szabály szerint azok tehetnek adónyilatkozatot, akiknek az adóévben szerzett összes jövedelmük nem haladta meg a 2 millió 750 ezer forintot, vagy év közben nem érvényesítettek adójóváírást. Azok is jogosultak lehetnek adónyilatkozat tételére, akinek az éves jövedelme 2 millió 750 ezer forint és 3 millió 960 ezer forint közé esik, ha a munkáltató az év folyamán a szabályoknak megfelelően korrigálta az adójóváírás összegét.

Azok is benyújthatnak adónyilatkozatot, akik az adóévben kizárólag kifizetőtől (nem munkáltatótól!) származó olyan bevételt (például osztalékjövedelmet) szereztek, amely kifizetésenként nem haladta meg a 100 ezer forintot. Feltétel, hogy abból a kifizetőnek hiánytalanul le kellett vonnia az adó/adóelőleg összegét. Ebben az esetben is feltétel, hogy a magánszemély ne alkalmazzon tételes költségelszámolást. Legfeljebb az általa tett írásos nyilatkozat alapján vont le a kifizető 10 százalék költséghányadot. Az érintett adózók közül csak azok tehetnek adónyilatkozatot, akik nem vettek igénybe családi adóalap-kedvezményt, adójóváírást, egyéb adókedvezményt, és nem tesznek sem önkéntes pénztári nyilatkozatot, sem nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot.

Akkor is lehet adónyilatkozatot tenni, ha valaki több munkáltatótól is kapott jövedelmet, vagy más kifizetőtől is szerzett bevételt. Több munkáltató esetében sem haladhatja meg (együttesen sem!) a levont adó/adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben az 1 000 forintot. Más kifizetőktől kapott bevétel összege kifizetésenként nem lehet több 100 ezer forintnál, és abból a kifizetőnek hiánytalanul le kellett vonnia az adót/adóelőleget. Ebben az esetben is feltétel, hogy a magánszemély ne alkalmazzon tételes költségelszámolást. Legfeljebb az általa tett írásos nyilatkozat alapján vont le a kifizető 10 százalék költséghányadot.

Ki ne válassza, nem választhatja?

- aki befizetett az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba, a befizetését ugyanis levonhatja a családi kedvezménnyel csökkentett adóalapjából. Ezt csak a 1153-as nyomtatvány kitöltésével teheti meg.

- aki vissza akarja igényelni a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont egyéni nyugdíjjárulékát

- ha a közszférában dolgozót felmentették munkaviszonyából, és a kapott végkielégítés, szabadságmegváltás, illetve felmondási időre járó juttatás után különadót kell fizetnie.

- ha valaki nem alanya ugyan a különadónak, de a végkielégítés évek közötti megosztását választotta

- ha valaki az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai szerint adózik

- ha valaki olyan jövedelmet szerzett, amely után neki kellett a személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást év közben megfizetnie

- ha valaki 2011-ben osztalékelőleget vett fel

A kitöltött, aláírt adónyilatkozatot május 21. éjfélig kell postára adni, vagy az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton elküldeni az adóhatóságnak.