Rászáll az adóhatóság a szabotálókra: indul a különadó-mizéria

Összesen 1331 magánszemélynek kellett volna május 20-ig 98 százalékos különadót fizetnie a munkaviszonya megszűnése okán kapott, meghatározott összeghatár fölötti jövedelmei után. Közülük viszont csak 893-an nyújtották be a bevallást a július 12-ei adatok szerint - tájékoztatta a Pénzcentrum.hu-t a az adóhatóság.

Ez azt jelenti, hogy az arra kötelezettek egyharmada megtagadta az adóbevallást a felmentése után kapott pénzekről, amelyek meghaladták a 3,5 millió, illetve - egyebek között állami vállalatok vezetőinél, polgármestereknél - a 2 millió forintot.

Még ennél is kevesebben fizették be az adót. A bevallásokban összesen 4,1 milliárd forint különadó-köteles jövedelmet tüntetett fel a 893 magánszemély. Ezután már 1,9 milliárd forint adót levontak a kifizetők. Így összesen még 2,1 milliárdot kellett volna az adózóknak befizetniük. Ebből viszont csak 1,38 milliárd forint folyt be.

Az adóhatóság tájékoztatása szerint a fennmaradó 747 millió forint különbözet abból eredhet, hogy az adózók fizetési könnyítést, illetve az adóteher mérséklését kérték.

Beindul az ellenőrzés

A Pénzcentrum.hu érdeklődésére a NAV közölte: megkezdte az érintett magánszemélyek ellenőrzését. A vizsgálatokról egyelőre még nincsenek értékelhető tapasztalatok, mivel túl rövid idő telt el a május 14-ei utolsó jogszabály-módosítás, illetve a bevallások feldolgozása óta. Így egyelőre még mulasztási bírságot sem szabott ki a hatóság, mivel erre csak azoknál van lehetőség, akiket ténylegesen ellenőriz.

Valóban mulasztottak-e a szabotálók?

Nem tudja megállapítani a NAV a kifizetőktől kapott adatszolgáltatások alapján, hogy kinek kellett volna valójában különadót fizetnie - hangsúlyozta kérdésünkre Angyal József okleveles adószakértő. Az adóhatóságnak kapcsolódó vizsgálatot kell tartania a kifizetőnél, hogy biztosan megállapíthassa, a magánszemélynek volt-e, és ha igen, mennyi különadó-fizetési kötelezettsége.

A munkáltatók által kiállított igazolások alapján ugyanis az adózók nem tudták jogszerűen bevallani a különadós jövedelmeket, és az adóhatóság sem veheti azokat készpénznek - szögezte le az adószakértő. Az adatszolgáltatási lapokon ugyanis a munkáltatóknak ömlesztve kellett megjelölniük a fizetendő különadó alapját. Különösen azoknál okoz ez gondot, akiknek 2010-ben szűnt meg a munkaviszonyuk, de már 2009-ben elkezdték letölteni a felmondási idejüket, és bizonyos összeget már akkor megkaptak. 

Az adószakértő szerint emiatt sem mulasztási bírságot, sem adóbírságot nem állapíthat meg jogszerűen az adóhatóság.

A konkrét példáért olvasd el korábbi cikkünket: Kiderült, mit titkol annyira az adóhatóság

A NAV korábban végig kötötte az ebet a karóhoz, hogy semmi probléma nincs a munkáltatói adatszolgáltatásokkal. Majd a Pénzcentrum.hu cikke nyomán az MTI-nek elismerte: "egyetértenek Angyal József okleveles adószakértő azon megállapításával, hogy a korábban kiadott igazolások nem, illetve nem minden esetben megfelelőek a bevallás kitöltéséhez akkor, ha a magánszemély munkavégzés alóli felmentése 2009-ben kezdődött, de a jogviszony megszűnése 2010-re esett".

Továbbra is fenntartja viszont a NAV azt a véleményét, hogy a kifizetői igazolások hiányosságából nem következik az, hogy a törvény végrehajthatatlan. A jogviszony megszűnésekor kapott igazolások, és a személyi jövedelemadó bevallás alapján a különadóval is el tudnak számolni az adózók.

És itt az adóhatóság újabb ellentmondása

Az adóhatóság a fentiek szerint elismerte, hogy az éveken átnyúló munkaviszony-megszüntetésnél a kapott adatok nem minden esetben megfelelőek a bevallás elkészítéséhez. Ezzel szemben a Pénzcentrum.hu kérdésére "hogyan tudták megállapítani, mennyit kell visszafizetni a 2009-2010-es éveken átnyúló végkielégítések után befizetett, de a törvénymódosítás miatt visszajáró adóból az adóhatóság

a következő választ adta:

"az adózók által benyújtott bevallások évenkénti bontásban tartalmazzák az egyes évekre vonatkozó különadó kötelezettséget, így az adózók fizetési kötelezettsége a bevallás adatai alapján megállapítható. Az ezen kötelezettségre teljesített befizetések pedig megjelennek az adózó folyószámláján, így a visszatérítendő összeg ezen két adat alapján megállapítható".

Angyal Józsefnek viszont továbbra is meggyőződése, hogy az éveken áthúzódó különadós jövedelmeknél a bevallásokból a NAV nem tudja megállapítani, hogy mennyi adót kell visszafizetni az érintetteknek.

Tehát annak, akit 2010-ben mentettek fel a munkaviszonyából, de már 2009-ben kapott ezen a jogcímen kifizetést, sürgősen önellenőrzést kell benyújtania, ha a munkáltatói adatszolgáltatás alapján töltötte ki a bevallását. Abban ugyanis ömlesztve szerepelnek a két évben összesen felmentés jogcímén kapott kifizetések. Ebből viszont visszajár az adó azután a juttatás után, amelyet még 2009-ben kapott meg a magánszemély.

Az Európai Bíróságig is eljuthatnak a különadó-perek

Az adóellenőrzés és a jogorvoslati út menetrendje:

- az adóhatóság kapcsolódó vizsgálatot rendel el a kifizetőnél

- az adóhatóság jegyzőkönyvet készít az ellenőrzésről

- a magánszemély észrevételt tehet a jegyzőkönyvre

- az adóhatóság határozatot hoz

- a magánszemély fellebbezhet

- a másodfokú adóhatóság határozatot hoz, amely jogerős közigazgatósági határozat

- a magánszemély a magyar bíróságon megtámadhatja a másodfokú adóhatóság határozatát

- ha a magánszemély veszít, az Európai Bíróságnál kérhet jogorvoslatot

Forrás: Angyal József okleveles adószakértő