Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a Kúria eredmény-jóváhagyó döntését, lehet, hogy harmadszor is számolni fognak.
Ez lehet a mentőöv a 98 százalékos különadó megfizetésére kötelezett magánszemélyeknek: negyedszerre is az Alkotmánybíróság elé került a közszférából elbocsátott magánszemélyek jogviszonyának megszüntetésével összefüggésben kifizetett juttatások extra mértékű megsarcolásának kérdése. A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügy Bíróság szerint kérdéses a 98 százalékos különadóra vonatkozó jogszabály alkotmányossága, így egyedi normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól - értesült a Pénzcentrum. hu.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnap meghozott ítéletében kimondta: sérti a magántulajdonhoz való jogot a közszférából elbocsátott magánszemélyek jogviszonyának megszüntetésével összefüggő juttatások 2, illetve 3,5 millió forint feletti része után fizetendő 98 százalékos különadó. A magyar államnak 5 millió forint kártérítést kell fizetnie a felperesnek.
KATTINTS! Óriási hír! Elkaszálta Strasbourg a 98 százalékos különadót
Az ítélet nyomán azonban csak az érintett magánszemély jár jól, illetve az a további 40-50 ember, akinek az ügye szintén a strasbourgi székhelyű bíróság előtt van, esetükben feltételezhető, hogy ugyanerre a megállapításra jut a testület. Azok a magánszemélyek azonban, akiket megbüntetett az adóhatóság, nem élhetnek jogorvoslattal az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntésére hivatkozva.
Számukra óriási hírünk van: negyedszerre is az Alkotmánybíróság elé került a 98 százalékos különadóról szóló törvény. A taláros testületnek pedig már figyelembe kell vennie a strasbourgi bíróság ítéletét. A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egy peres ügyben egyedi normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, mivel - elfogadva a felperes érvelését - megállapította, hogy kérdéses, alkotmányos-e a 98 százalékos különadóról szóló jogszabály, amelyre elmarasztaló határozatát alapította az adóhatóság. Vagyis a bíróság azt kéri a taláros testülettől, vizsgálja meg, alkotmányos-e az a jogszabály, amelyet az Országgyűlés az Alkotmánybíróság határozata után elfogadott.
A felperes szerint az adóhatóság határozata alkotmányellenes jogszabályra épül. A jogállamiság kritériuma, hogy a jogszabály kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Megítélése szerint a jogalkotónak az Alkotmánybíróság 37/2011. (V. 10.) AB határozatát akként kellett volna értelmeznie, hogy a különadó alap adómentes (2, illetve 3,5 millió forint) részének "képződése" kezdődhetett volna meg 2010-ben (az adómentes 2 milliós, illetve 3,5 milliós rész), de csak 2011-ben keletkezett a magánszemélynek különadó-fizetési kötelezettsége. A felperes megítélése szerint ennek az átmeneti szabálynak a megalkotására adott felhatalmazást az Alkotmánybíróság - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Angyal József okleveles adószakértő, igazságügyi adó- és járulékszakértő, aki közreműködött a keresetlevél előkészítésében.
Az Alkotmánybíróság döntésében fenntartotta, hogy a törvény 2010. december 30-án lép hatályba, a hatályba lépés napjáig visszaható hatállyal semmisítette meg azt a szövegrészt, hogy a 98 százalékos különadóra vonatkozó rendelkezéseket 2005. január 1. napját követő jövedelmekre kell alkalmazni. Ezt követően az Országgyűlés a 2010. december 30-án lép hatályba szövegrészt módosította 2010. január 1-jén vagy azt követően" szövegre. A felperes szerint azonban ez - az Alkotmánybíróság határozata nyomán - csak arra jogosít fel, hogy 2010-ben megkezdődhessen a különadó-alap adómentes részének képződése, de 2010-re vonatkozóan nem lehet különadó-fizetési és -bevallási kötelezettséget előírni - magyarázza Angyal József.
Hibás volt az adóhatóság nyomtatványa, de nem volt kötelező használni
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A felperes szerint az érintett magánszemélyek nem is tudták a jogszabályoknak megfelelően bevallani a fizetendő különadójukat. A jogalkotók a munkáltatókat kötelezték arra, hogy a magánszemély kérésére adatokat szolgáltassanak a különadó bevallásához. Az adóhatóság erre a célra rendszeresített egy nyomtatványt (Igazolás a magánszemélyek egyes jövedelmeit 2005. január 1. és 2010. december 29. között terhelő különadó elszámolásához). Angyal József több korábbi cikkünkben is felhívta a figyelmet arra, hogy a nyomtatvány nem felelt meg a törvénynek, mert nem a különadó alapját képező jövedelmeket kérte a kifizetőtől, hanem a különadó alapjának megállapítását várta el tőle. A peres ügyben csak 2012 januárjában, az ellenőrzési eljárás alatt, az adóhatóság felhívására nyújtotta be a kifizető a törvénynek megfelelő tartalmú igazolást. Ezért felperes a NAV (nem a törvénynek megfelelő nyomtatványt rendszeresített), illetve a volt munkáltató hibájából (aki nem volt kötelező alkalmaznia a NAV hibásan megtervezett nyomtatványát) akadályoztatva volt abban, hogy megállapítsa: különadó bevallásra kötelezett-e.
A Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság egy másik ügyben hozott másodfokú határozatában elismeri, valóban megállapítható, hogy a kiadott igazolást nem a törvény szerinti tartalommal állították ki, de nem volt kötelező használni az adóhatóság által elkészített igazolásmintát...
Miután az érintett magánszemély nem rendelkezett az adóhatóság felhívására a munkáltató által helyesen kiállított igazolással, megfelelő adatszolgáltatás nélkül az adóbevallását sem tudta elkészíteni. A jogszabálynak nem megfelelő igazolásért a kifizetőnek kell helyt állnia, a magánszemély nem sújtható adóbírsággal, illetve késedelmi pótlékkal - véli az okleveles adószakértő.
Gombából és növényi szálakból fejlesztett újgenerációs jógamatracot egy fiatal magyar csapat.
Ennek nincs is tücsök íze, ez a leggyakoribb visszajelzés a többféle ízesítéssel gyártott, tücsökfehérjével dúsított proteinszelet, snack és shake kapcsán.
A Magyar Mozgókép Fesztiválon találkozhat először a közönség Králl Kevin “Melange”című kisjátékfilmjével.
Magyarországon az üzleti ötletek mintegy 6 százaléka jut el abba a fázisba, hogy jutalomalapú közösségi finanszírozási kampány indulhat rájuk.
-
Drasztikus változás jön az energiaszámláknál, alig fél éve maradt a cégeknek a felkészülésre
Alig fél éve maradt a hazai vállalkozásoknak arra, hogy felkészüljenek egy 2025. január 1-jén életbe lépő és komoly adminisztrációs változásokat hozó jogszabályváltozásra.
-
Sok család felteszi most ezt a kérdést: őszig dönteni kell
Mi alapján választanak a családok és a fiatalok az elérhető diákszámla-konstrukciók közül?
-
Van egy jó ötleted? A Brancsközösség már a megvalósításában is segít! (x)
Az első vásárlók megszerzése nem megy mindenkinek könnyen, pedig vannak működő megoldások.
- Fejbe rúgta a ló a kislányt a balatoni táborban
- Semmi túlzás, pokoli hőség lesz ebben a két megyében
- Ma is volt kormányülés, fura időpontban lesz Kormányinfó
- Késely Ajna: azért sikerült ilyen jól az Eb, mert elvárások és teher nélkül úsztam
- Több ezren tüntettek Barcelonában a tömegturizmus ellen
- Durva baleset az M0-on, kamionok is részesei, hatalmas a dugó