Így szerezheti meg banktitkaidat a NAV: mit mond Péterfalvi?

Július 1-jétől új rendelkezésekkel egészül ki az adózás rendjéről szóló törvénynek az adatnyilvántartásról, adatszolgáltatásról, adótitokról szóló fejezete. A módosítás szerint, ha az állami adó- és vámhatóság ellenőrzési eljárás, végrehajtási eljárás megindításához, lefolytatásához vagy bűnüldözési, nyomozóhatósági tevékenysége végzéséhez, továbbá a pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatainak végzéséhez szükséges adatok iránti megkeresést elektronikus úton juttatja el az általa e célra működtetett elektronikus rendszeren keresztül a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás részére, a megkeresést elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumban kell teljesíteni.

Az elektronikus kapcsolattartásra köteles pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek és befektetési vállalkozásnak be kell jelentenie az adóhatóságnak az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatait. Az adóhatóság a honlapján közzéteszi az üzenetformátumokat és a hozzájuk tartozó üzenetsémákat, s feltünteti azok bevezetési idejét is. A küldeményt a feladónak el kell látnia legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, valamint időbélyegzővel, és titkosítania is kell.

A pénzintézetek elektronikus megkeresésével az adóhatóság nagyon gyorsan birtokába fog jutni azoknak a bankadatoknak, amelyek az ellenőrzés egész menetét döntő mértékben befolyásolhatják. Az ilyen típusú ellenőrzések eddig sokkal inkább az ismeretlen eredetű vagyonok feltérképezéséről szóltak, mostantól viszont már gyakrabban kell konkrét tranzakciókról számot adniuk a vizsgálati alanyoknak - véli Fekete Zoltán Titusz. Az RSM DTM Hungary Zrt. adómenedzsere úgy gondolja, az ellenőrzésekre való kiválasztás hatékonyságát növeli majd, hogy a megkeresésre az ellenőrzés megindítása előtt is lehetőség lesz, így a magánszemélyek banki adatai gyakorlatilag úgy lesznek elérhetők az adóhatóság számára, mint mondjuk az ingatlan-, vagy a gépjármű-nyilvántartás adatai.

Mit, mikor és hogyan kérhet a NAV? Válaszol az adatvédelmi hatóság elnöke

A Pénzcentrum.hu állásfoglalást kért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökétől abban a kérdésben, milyen szabályokat kell betartania az adóhatóságnak az adatkérések során, s az új szabályok bevezetése jelentheti-e azt, hogy július 1-jétől konkrét célhoz kötöttség nélkül is gyűjthet banki adatokat az adóhatóság.

Péterfalvi Attila kérdésünkre minden részletre kiterjedő választ adott. Először is azt kell tudni, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint személyes adat főszabályként akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (hpt.) értelmében banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad. Nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja.

A törvény szerint azonban nem kell megtartani a banktitkot akkor, ha az adóhatóság, vámhatóság, társadalombiztosítási (tb) szerv írásban megkeresi a pénzintézetet az adó-, vám- és tb-kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, a tartozás végrehajtása, illetve a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében. A pénzügyi intézmény - titoktartási kötelezettségére hivatkozva - nem tagadhatja meg az adatszolgáltatást.

Az írásbeli megkeresésben azonban konkrétan meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről, vagy amelyről az adott szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri. A megkeresésben fel kell tüntetni a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját. Ez alól kivétel, ha a feladatkörében eljáró Felügyelet vagy az MNB helyszíni ellenőrzést folytat. A törvény rögzíti, hogy az adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt. A jogszabály tehát több garanciális elemet is tartalmaz a banktitok kiadásának módjára az állami adó- és vámhatóság esetében is - hangsúlyozza Péterfalvi Attila.

Az adatvédelmi hatóság elnöke rámutatott: az adózás rendjéről szóló törvény (art.) július 1-jétől életbe lépő, cikkünk elején idézett rendelkezései a jogszabály 52. paragrafusát egészítik ki, azokat a jelenleg is hatályos szabályokkal együttesen kell értelmezni és alkalmazni. Az említett rendelkezés szerint az adóhatóság a magánszemély adózó azonosításával, adókötelezettségének keletkezésével és teljesítésének ellenőrzésével összefüggésben személyes adatokat tart nyilván és ellenőrizhet. Más hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásában, vagy adózói nyilvántartásban szereplő adatot a következő célokra használhatja fel az adóhatóság:

- az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy azonosításához,
- az adókötelezettség, a költségvetési támogatáshoz való jogosultság megállapításához,
- az adózók ellenőrzésre történő kiválasztásához, ellenőrzéséhez, végrehajtási eljárás lefolytatásához,
- az adózó kérelmére indult adóigazgatási eljárásban a tényállás tisztázásához.

Vagyis az art. jelenleg hatályos rendelkezései is meghatározzák azokat az adatkezelési célokat, melyek az adatok megszerzésének, nyilvántartásának és megőrzésének alapjául szolgálhatnak. A törvény önálló adatkezelési célként nevesíti az ellenőrzésre történő kiválasztást. Az adó- és vámhatóság ezen túlmenő egyéb célra nem gyűjthet és nem használhat fel adatot. Július 1-jétől is érvényesülnie kell tehát a célhoz kötött adatkezelés elvének - hangsúlyozza Péterfalvi Attila.

Válaszában felidézte a törvénymódosítás indoklását is, amelyben az állt, hogy "a végrehajtási eljárás során alkalmazandó kézbesítési rendszer mintájára a törvény alapján az állami adó- és vámhatóság és a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás között szintén elektronikus rendszeren keresztül kerül sor a megkeresések továbbítására. A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás részéről ugyanis alappal merülhet fel az igény, hogy ne csak a végrehajtó eljárása, hanem az állami adó- és vámhatóság eljárása során küldött megkeresések intézése a költséghatékonyabb és gyorsabb, e célra létrehozott elektronikus rendszeren keresztül történjen. A rendszer teljes kiépítéséhez szükséges idő miatt a rendelkezés 2013. július 1-jén lép hatályba."

A jövőben kiépítendő elektronikus adatszolgáltatási rendszerben is érvényesülnie kell a hitelintézeti törvényben foglalt garanciarendszernek, vagyis az adatkérőnek meg kell jelölnie azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a banktitok kiadását kéri, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, jogalapját. A banktitok, pénzforgalmi titok a törvénymódosítás hatályba lépését követően is fokozott védelemben részesül - szögezte le az adatvédelmi hatóság elnöke.

Különféle nyilvántartási adatokban is kutakodhatnak az adóellenőrök

Az art. 52. paragrafusa nemcsak az adatok felhasználásának célja tekintetében korlátozza az adóhatóságot, hanem azt is felsorolja, hogy más nyilvántartások közül melyek használhatók fel egyebek között az adózók ellenőrzésre történő kiválasztásához. Eszerint az adóhatóság térítés nélkül felhasználhatja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a gépjármű-nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás adatait. Az adóhatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adatot természetes személyazonosító adattal, lakcímmel, illetőleg kapcsolati kódon igényelhet.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerint az adóhatóság az adóigazgatási eljáráshoz a következő adatokat igényelheti a nyilvántartásból:

- a járművezető lakcímét, természetes személyazonosító adatát,

- az engedély típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására vagy bevonására (leadására, elvételére, visszaadására) vonatkozó adatokat,

- az engedély hivatalos feljegyzések rovatába bejegyzett adatokat,

- a járműokmány eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatokat,

- a járműtulajdonos (üzembentartó) természetes személyazonosító adatát, lakcímét, egyéni vállalkozó a nyilvántartásban feltüntetett székhelyét, telephelyének címét,

- amennyiben van, az adóazonosító számát,

- külföldi esetén az állampolgárságát,

- a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhelyének (telephelyének) címét, cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási számát.

- A jármű azonosító és műszaki adatait, valamint motorjának egyedi azonosító jelét, illetve kódját,

- A jármű forgalomban tarthatóságának feltételeit, forgalmazási korlátozására vonatkozó adatokat, ideértve az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására elrendelt zárlatra vonatkozó adatokat.

A célt és a jogalapot igazolnia kell az adóhatóságnak az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölésével.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény előírja, hogy alapesetben a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő lekérdezés során a természetes személyazonosító adatok, illetőleg a személyi azonosító nem használható fel abból a célból, hogy annak alapján a lekérdező a tulajdonos valamennyi ingatlanát az ingatlan-nyilvántartásból megállapítsa, vagy arról adatszolgáltatást teljesítsen.

Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi ingatlanáról az adóhatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából igényli. A törvény arra is feljogosítja az adóhatóságot, hogy a tulajdonosok jegyzékéből (névmutatóból) is adatokat igényelhessen - magyarázza Péterfalvi.