EVA: korai volt még temetni az egyszerűsített vállalkozói adót

A tetemes, 37 százalékos adókulcs ellenére az evás vállalkozásoknak alig több mint az egyötöde lépett ki tavaly december végén az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól. Tavaly december elsején összesen 71 236 működő evás vállalkozást tartott nyilván a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), közöttük 25 853 volt az egyéni vállalkozás - derült ki a Pénzcentrum.hu kérdésére küldött válaszból. Arra a kérdésre viszont már a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kellett választ kérnünk, hogy közülük hányan jelentkeztek ki a december 20-ai határidőig az eva hatálya alól, noha ez az adat is vélhetően az adóhatóság nyilvántartásából származik.

A szaktárca arról tájékoztatta lapunkat, hogy a feldolgozott dokumentumok szerint 7 389 fő egyéni vállalkozó és 7 562 társas vállalkozás (összesen 14 951 evás vállalkozás) jelentkezett ki az eva hatálya alól. Az NGM válaszában fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az adatlapok feldolgozása folyamatosan történik, így az adatok csak tájékoztató jellegűek.

A kisvállalkozók tételes adója (kata) hatálya alá összesen 54 245 bejelentkezési kérelem érkezett az adóhatósághoz - közölte a minisztérium.

A beérkezett nyilatkozatok szerint:

• az egyéni vállalkozók által bejelentett főállású kisadózók száma 27 671 fő, a nem főállású kisadózók száma 8 516 (összesen 36 187 fő).

• a társas vállalkozások által bejelentett főállású kisadózók száma 4 782 fő, a nem főállású kisadózók száma 4 208 (összesen 8 990 fő).

A minisztérium tájékoztatása szerint a kisvállalati adóra (kiva) vonatkozóan 9 712 adatlap érkezett a NAV-hoz, az adatlapok feldolgozása még folyamatban van.

A kiva hatálya alá január 15-ig jelentkezhettek be a már működő vállalkozások, a katára viszont év közben bármikor át lehet térni a  bejelentkezést követő hónaptól, de akár ki is lehet jelentkezni alóla. A január 2-ai adatok szerint még csak 47 361 vállalkozás választotta a katát, ami 6 884-gyel kevesebb a legfrissebb adatnál. Arra a kérdésünkre viszont nem kaptunk választ, hogy hány, már működő vállalkozás van, amely már januárban tért át a katára, és a növekményből mennyit tesz ki az újonnan alakult vállalkozások száma. 

Mi lehet az oka a visszafogott érdeklődésnek?

A kisadók hatálya alá bejelentkezett vállalkozások száma jelentősen elmarad az előzetes várakozásoktól, bár a szaktárca diplomatikusan csak 2014-re vonatkozóan fogalmazott meg célt. Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára december elején azt nyilatkozta, hogy a kisadózók tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva) választó vállalkozások száma 2014-ben elérheti az 500 ezret.

Mint arra a Pénzcentrum.hu több ízben felhívta már a figyelmet, az évi 6 millió forint alatti árbevételű (eddig a határig lehet választani a katát) egyéni vállalkozások nagy része havonta több tízezer forintot nyerhetne azzal, ha áttérne a katára. Az idei bruttó 114 ezer forintos garantált bérminimum után 34 628 forint szochot, 14 535 forint egészségbiztosítási, illetve munkaerő-piaci járulékot és 11 400 forint nyugdíjjárulékot kell az egyéni vállalkozóknak fizetniük. Ez havonta összesen 60 563 forint. Emellett az egyéni vállalkozóknak a vállalkozói kivét után meg kell fizetni a 16 százalékos szja-t is, ami a garantált bérminimumra vetítve 18 240 forint. Ezzel szemben a főállású kisadózó egyéni vállalkozónak csak havi 50 ezer forint tételes adót kell megfizetnie.

A kata vártnál kisebb népszerűségéhez az is hozzájárulhatott, hogy az Országgyűlésnek második nekifutásra sem sikerült jól megfogalmaznia azt a rendelkezést, amely rögzíti, mely esetekben minősül főállásúnak a kisadózó - számolt be nemrégiben a problémáról a Pénzcentrum.hu. A hatályos jogszabályszöveg helytelen megfogalmazása miatt jelenleg csak főállásúak lehetnek a kisadózók - hívta fel a figyelmet korábbi cikkünkben Angyal József okleveles adószakértő. (Ezzel szemben több mint 12 700 vállalkozás nem főállásúként jelentkezett be a kata hatálya alá, ezt a hatályos törvényszöveg szerint nem tehették volna meg.)

KATTINTS! Havi 25 ezer forintot bukhatsz egyetlen szó miatt

Ennél fajsúlyosabb probléma lehet az, hogy az NGM és a NAV jogértelmezése szerint ha a kisadózó vállalkozó más vállalkozásban is közreműködik egyéni vagy társas vállalkozóként, akkor utána a második vállalkozásban a kötelezően elvárt járulékterheket teljesíteni kell, függetlenül a kata adóalany vállalkozásában fennálló biztosítási jogviszonyától. Előfordul, hogy ugyanaz a magánszemély több vállalkozásban is egyéni vagy társas vállalkozóként vesz részt. Az általános szabályok szerint - nem a kata hatálya alatt - ilyen esetben a magánszemély után csak egy vállalkozásban kell a minimálbérből - 2013-ban legalább 98 000 forintból - kiindulva a kötelező járulékokat megfizetni.

Ha azonban a vállalkozó egy kata adóalany vállalkozásban vesz részt kisadózóként, és utána 50 ezer forint közterhet fizetnek, akkor ezután a személy után még a minimálbérig sem fizetik meg a járulékokat (hiszen a főállású kisadózó ellátási alapja csak 81.300 forint, kevesebb, mint a minimálbér). Éppen ezért, ha a kisadózó vállalkozó más vállalkozásban is közreműködik egyéni vagy társas vállalkozóként, akkor utána a második vállalkozásban a kötelezően elvárt járulékterheket - függetlenül a kata adóalany vállalkozásában fennálló biztosítási jogviszonyától - teljesíteni kell - közölte még december közepén írt cikkünkben az NGM.

Angyal József okleveles adószakértő azonban nem ért egyet ezzel az érveléssel. Az egyértelmű, hogy a főfoglalkozású egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozásában tesz eleget a minimum járulékfizetési kötelezettségének. Az adószakértő szerint azonban a kisadókról szóló törvény mentesíti a főállású egyéni vállalkozót a Tbj. törvényben előírt minimum járulékfizetési kötelezettség alól, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény speciális szabályként felülírja a főszabályokat rögzítő Tbj.-törvényt.

Korábbi cikkünkért KATTINTS!Nagyon fontos információ az NGM-től! Százezreket érint