A bérkommandós törvényt el kell felejteni

Az adószakértő szerint el kell felejteni az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló, a köznyelvben csak Rogán Antal fideszes frakcióvezető-helyettes nevéhez kötődő, "bérkommandósként" elhíresült törvényt. A jogszabály a dolgozók kétharmadánál írja elő az elvárt béremelés teljesítését ahhoz, hogy a vállalkozás részt vehessen közbeszerzési eljárásokban, illetve állami támogatást igényelhessen.

Ebben az esetben ugyanis semennyi kompenzációt nem lehet igénybe venni az államtól, a legalacsonyabb kereseti kategóriákban elvárt 15-18 százalékos béremelést teljes egészében a munkáltatóknak kell lenyelniük. Ha viszont valamennyi dolgozónak a keresetét emelik az előírt összeggel, akkor csak 2 százalék körüli mértékben növekednek a bérköltségeik - hangsúlyozza Angyal József. Az adószakértő vélerménye szerint ugyanakkor, ha a vállalkozások az elvárt mértékben rendezik a béreket, a kormány által tervezett 100 milliárd forintnak legalább a duplája esik majd ki a költségvetésből.

Veszteség így is, úgy is

Más kérdés, hogy ha csak az elvárt mértékben emelkednek a bruttó jövedelmek, akkor - az idei évre várható, nagyjából 5 százalékos infláció mellett - mindenkinek kevesebbet ér a fizetése idén, mint tavaly - derül ki Hanti Erzsébet, az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) szakértőjének számításaiból. A minimálbér, a garantált bérminimum és az átlagkereset reálértéke is nagyjából 4 százalékkal csökken. Az elvárt mértéken felül átlagosan további 4,2 százalékkal kellene emelni a bruttó jövedelmeket ahhoz, hogy idén is ugyanannyit érjenek a bérek, mint a múlt évben. A legnagyobb mértékű, 9,5 százalékos plusz béremelést a bruttó 175 ezer forint körüli jövedelmeknél kellene végrehajtani. Valójában ekkor jelenthetné ki a kormány, hogy "senki nem jár rosszabbul" - hívja fel a figyelmet Hanti.

Hiába az elvárás, nincs pénz béremelésre

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elemzése szerint a kormány által szorgalmazott béremelés olyan teher, amit a vállalatok jelentős része nem tud kigazdálkodni, és nem lesz képes kifizetni az első öt százalékot sem - jelentette ki Rolek Ferenc a szervezet alelnöke.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még tavaly karácsony előtt, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel folytatott tárgyalások után közölte, a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy senki nem járhat rosszabbul az egykulcsos adórendszerre való végleges átállás kapcsán, ezért az eredetileg tervezett 100 milliárd forinton felül további 21 milliárd forintos bérkompenzációs keretet állított be a költségvetésbe. Ez azt szolgálja, hogy ha valaki semmilyen módon nem fér bele az automatikus és ösztönzött béremelési folyamatokba, akkor úgynevezett szociális kompenzáció keretében egyenlítsék ki a bérét.

Arról viszont egyelőre nem tájékoztatott a szaktárca, hogy ezt a fajta ellentételezést milyen formában képzelik el. Balogh Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára tavaly november közepén még arról beszélt az InfoRádiónak, hogy várhatóan a munkaügyi központokhoz fordulhatnak majd támogatásért azok a magánszemélyek, akiknek a bérét az adókedvezmény ellenére nem emelik a munkáltatók.

Támogatás az első 5 százalékra is?

Az MTI Hírcentrum ezzel szemben a múlt héten úgy értesült, hogy a kormány tervei szerint a nehéz gazdasági helyzetben lévő cégek pályázhatnak majd állami támogatásra, amelynek segítségével az elvárt 5 százalékos béremelést végre tudnák hajtani. A munkaadói érdekképviseletek is ezt a megoldást támogatják, teljes képtelenségnek tartják azt, hogy a magánszemélyeknek kelljen egyenként az adóhatóságtól bérkiegészítést igényelniük - szögezte le a Pénzcentrum.hu kérdésre Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

A Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre nem kívánt válaszolni arra a kérdésünkre, hogy milyen feltételek alapján állapítják majd meg, mely cégek nem képesek végrehajtani az elvárt béremelést. A tárca levele szerint a kormány döntését követően kívánnak a részletekről tájékoztatni.

Többségében várhatóan olyan cégek lesznek a kedvezményezettek, amelyek nagy munkaerő-igényű tevékenységet folytatnak, komoly hatékonysági és versenyképességi gondokkal küzdenek, mindemellett azonban foglalkoztatás-politikai szempontból fontos, hogy megtartsák a dolgozóikat - magyarázta érdeklődésünkre Dávid Ferenc. Különösen nehéz helyzetben vannak a kereskedelmi, a vendéglátó-, az építő- és a könnyűipari cégek.

Nagyon fontos ugyanakkor, hogy valóban azokhoz a cégekhez kerüljön a támogatás, amelyek önerőből nem tudnák végrehajtani az elvárt béremelést. Ezért egzakt pénzügyi mutatókat kell meghatározni, amelyek alapján támogatást lehet majd igényelni, s ezzel szemben elvárásokat is kell támasztani. Kiindulási alap lehet a dolgozók jelenlegi átlagkeresete. A támogatás feltételéül lehetne szabni egyebek között azt, hogy a munkáltatónak meghatározott ideig vállalnia kellene a dolgozók foglalkoztatását, s egyfajta jövőképet, stratégiát kellene felvázolnia.

Az érdekképviseletek esete a gőzmozdonnyal

Dávid Ferenc hangsúlyozta: a korábbi munkáltatói járulékteher helyébe lépő szociális hozzájárulási adóból igényelhető adókedvezmény (az úgynevezett bérkompenzáció) jelentős adminisztrációs többletterheket ró a vállalkozásokra, különösen a kisebb, 10-12 fős cégekre, amelyek nem rendelkeznek sem a szükséges infrastruktúrával (megfelelő bérszámfejtő szoftver), sem hozzáértő szakemberekkel. Felmerül a kérdés, hogy a munkáltatói érdekképviseletek miért nem tiltakoztak foggal-körömmel az adójóváírás eltörlése ellen, amikor látták, hogy drasztikusan emelniük kell majd a béreket.

A VOSZ főtitkára leszögezte: a fejük tetejére állhattak volna az érdekképviseletek, a kormány tűzön-vízen keresztülvitte volna az egykulcsos személyi jövedelemadóra vonatkozó törekvéseit. Ezért azt a taktikát választották, hogy mentik, ami menthető, vagyis támogatást kértek a béremelés végrehajtásához. "A gőzmozdonyt nem tudtuk megállítani, de legalább nem estünk alá" - összegezte Dávid Ferenc.

Ők a legnagyobb vesztesei az egykulcsos adónak

A több mint 300 ezer egyéni vállalkozó az egyértelmű vesztese az egykulcsos szja bevezetésének. Ők ugyanis a jelenlegi szabályok szerint egyetlen fillér adókedvezményt sem igényelhetnek az államtól a megnövekedett terheik kompenzálására. Az egyéni vállalkozóknak a hatályos törvény szerint a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetniük a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót. Emellett a minimálbér 150 százaléka után kell leróni a tavalyi 7,5 százalékról 8,5 százalék emelkedett egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, s a minimálbér 100 százaléka után 10 százalék nyugdíjjárulékot is kell fizetniük.

Ráadásul az egyéni vállalkozóknak nem is a minimálbért, hanem a jóval magasabb összegű garantált bérminimumot kell alapul venniük, lévén, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltásához mindenképpen szükség van valamilyen szakképesítésre. Aki viszont középfokú végzettséget igénylő munkát végez, annak legalább a garantált bérminimumnak megfelelő összegű bért kell fizetni, ez vonatkozik az egyéni vállalkozókra is. A garantált minimálbér összege idén januártól havi 108 ezer forintra emelkedett a tavalyi 94 ezer forintról.

Vagyis az egyéni vállalkozóknak legalább 32 805 forint szociális hozzájárulási adót, 13 770 forint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint 10 800 forint nyugdíjjárulékot kell havonta befizetniük. Ez összesen 57 011 forint közterhet jelent egy hónapban.

Az érdekképviseletek korábban próbálták elérni, hogy az egyéni vállalkozókra ne vonatkozzon a minimálbér-elvárás, vagy ők is csökkenthessék a járulékkiadásaikat az 5 százalékon felüli emelés miatti bérköltség-növekedéssel - ezt mondta a Pénzcentrum.hu-nak korábban Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke. Egyelőre azonban semmilyen engedményt nem sikerült kicsikarni. Így az egyéni vállalkozók tömegesen adhatják vissza az igazolványukat, ami tovább növelheti a munkanélküliek népes táborát.