Dupla fricska: másodszor is elbukott a különadó-törvény

A testület álláspontja szerint az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.

Az Alkotmánybíróság határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követelheti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak vissza kell térítenie.

A törvény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra van szükség az Országgyűlés részéről. Ennek hiányában - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak a 2010-es adóévre már megfizetett különadót is vissza kell térítenie.

Az idei évben megszerzett végkielégítések, szabadság-megváltások után viszont továbbra is hatályban marad a jogszabály.

Május 5-ig magánszemélyek 1,08 milliárd forint különadót fizettek meg az adóhatóság részére és 481 magánszemély nyújtott be a különadóról szóló bevallást - mondta el a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Honyek Péter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószakmai szóvivője. A befizetett összeget külön kérelemre vissza fogja fizetni az adóhatóság. Ennek részletes szabályait azonban még ki kell dolgozni.

Az Országgyűlés 2010. november 16-án fogadta el a 98 százalékos különadóról szóló jogszabályt. A törvény december 30-án lépett hatályba, rendelkezéseit ugyanakkor a 2005. január elsejét követően megszerzett jövedelmekre kellett volna alkalmazni.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly júniusban, 29 pontos gazdasági intézkedéscsomagjának ismertetésekor jelentette be, hogy 98 százalékos adót vetnek ki a költségvetési szférában kifizetett, hatvan napon túli végkielégítésekre és egyéb béren felüli juttatásokra, például a szabadságmegváltásra. A különadóval terhelt juttatásokat végül úgy határozták meg, hogy azt a kétmillió forintnál nagyobb összegű végkielégítések (és az ebbe beleszámított a szabadságmegváltás) után kellett fizetni.

Az Alkotmánybíróság tavaly október 26-án megsemmisítette a törvényt. A testület egyrészt azért találta egyhangúan alkotmányellenesnek, mert a törvény visszaható hatályú volt, másrészt pedig nem csak a jó erkölcsbe ütköző módon szerzett jövedelmekre vonatkozott, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon jártak.

A kormánypártok ezután alkotmánymódosítással szűkítették az Ab jogkörét, hogy a testület ne semmisíthessen meg olyan törvényeket, amelyek a költségvetést,az adókat vagy járulékokat érintenek. Ezzel párhuzamosan ismét elfogadták a 98 százalékos különadót.

A törvény szerint a kötelezettség arra a magánszemélyre vonatkozott volna, aki állami, önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezeteknél munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt, és akinek e jogviszony megszűnésével kapcsolatban megszerzett bevétele a főszabály szerint a 3,5 millió forintot, speciális esetben a 2 millió forintot meghaladja. A 2 milliós határ csak az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjaira vonatkozott volna.

A Fidesz-frakció nevében Lázár János frakcióvezető 15 órakor tart sajtótájékoztatót az ügyben Hódmezővásárhelyen.