Áfaemelés: EU-ellenes a 27 százalékos adókulcs?

Az általános forgalmi adóról rendelkező európai uniós irányelvben 2006-ban rögzítette az Európai Unió Tanácsa, hogy 2006. január 1-jétől 2010. december 31-ig az általános adómérték nem lehet kevesebb, mint 15 százalék. Ezzel egyidejűleg azt is előirányozta, hogy a 2010. december 31-e után alkalmazandó általános adómértékről a későbbiekben kell a Tanácsnak döntenie.

Az Európai Tanács 2010. december 7-ei ülésén egyebek között az általános forgalmi adóról is határozott. A módosított irányelvben a tagállamok elfogadták, hogy 2015. december 31-ig az általános adómérték nem lehet kevesebb, mint 15 százalék.

Ezzel együtt azonban a Tanács egy jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatot is elfogadott, amely a következő:

"A tagállamok a ma előrelátható feltételek mellett vállalják, hogy a 2011. január 1-je és 2015. december 31. közötti időszakban minden erőfeszítést megtesznek annak elkerülése érdekében, hogy kiszélesedjen a tagállamok által alkalmazott általános adómértékeknek a - jelenleg a legalacsonyabbtól számítva 10 százalékpontos - tartománya."

Vagyis a nyilatkozat aláírásával a tagállamok vállalták, hogy nem alkalmaznak 25 százalékosnál magasabb adókulcsot, annak ellenére, hogy az irányelv valóban nem határozza meg az áfa mértékének felső határát. Magyarország egy év eltelte után szembemegy az Európai Tanács által deklarált nyilatkozattal azáltal, hogy a jelenleg alkalmazott 25 százalékos normál áfakulcsot jövőre 27 százalékra emelné.

Ezzel szemben a Népszabadság és a HVG.hu is azt írta, hogy csak szóbeli megállapodás létezik a tagállamok között arra vonatkozóan, hogy nem emelik 25 százalék fölé a normál áfakulcsot. Az EU adóügyi biztosának Algirdas Semetának a szóvivője, David Boublil a HVG.hu-t a következőképpen tájékoztatta: "létezik egy egyezség ("gentleman's agreement") a tagállamok között, miszerint 25 százaléknál nagyobb kulcsot nem alkalmaznak. Ez még a kilencvenes évek elejére nyúlik vissza, amikor bevezették az egységes piacot".  Ennek alapján úgy tűnik, mintha Boublil figyelmét is elkerülte volna az Európai Tanács említett nyilatkozata.

Boublil a Reutersnak azt nyilatkozta: "ha Magyarország úgy dönt, hogy az áfakulcsot 27 százalékra emeli, az Európai Bizottság nem tesz semmit, hiszen nincs jogi kötelezettség arra, hogy ennek 25 százalék alatt kell lenni".

Mindezek értelmetlenné teszik, hogy bármit is nyilatkozatban rögzítsen az Európai Tanács, mivel semmilyen jogkövetkezménye nincs annak, ha bármelyik tagállam az abban foglaltakkal ellenkező lépéseket tesz. A "gentleman's agreement" pedig úgy tűnik, nem kötelez.

David Boublil azt is közölte, hogy Magyarország 35 százalékos kulcsú luxuscikkadóra vonatkozó javaslatát az EU-bizottság decemberben tárgyalja meg, amikor az uniós hozzáadottértékadó-rendszert szélesebb körűen áttekinti.

A magas áfakulcs adócsalásra ösztönöz

Becslések szerint akár százmilliárd forintra is rúghat Magyarországon az az öszeg, amellyel az áfacsalók évente megrövidítik a költségvetést. Egyes adószakértők szerint a hatékonyabb ellenőrzés mellett az áfakulcsok csökkentése lehet a megfelelő eszköz a visszaélések megszüntetésére. A jövő évre tervezett áfaemelés éppen ellenkező irányú hatást válthat ki: még nagyobb haszonnal kecsegtetheti az áfacsalókat. 

Nem oldja meg a problémát, hogy az áfacsalásban az egyik "legszennyezettebb" ágazatban, a mezőgazdaságban fordított adózást vezetne be a kormány, ami azt jelenti, hogy nem az eladó, hanem a vevő vallja be, és fizeti meg az áfát. A Pénzcentrum.hu által megkérdezett adószakértők szerint a csalók egy másik ágazatra szakosodnak majd.

KATTINTS! Gabona helyett fogaskerékben utazhatnak majd az áfacsalók

Vége van az euróövezet gazdasági válságának és széles alapokon nyugvó kilábalást tapasztalhatunk - mondta Christian Noyer a francia jegybank elnöke, az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja nemrégiben Helsinkiben. Ezzel szemben a magyar kormány tagjai folyamatosan azt kommunikálják, hogy az elmúlt időszak nemzetközi gazdasági fejleményei azt bizonyítják, az Európai Unió még éveken keresztül egy elhúzódó pénzügyi-gazdasági válsággal küzdő övezet lesz. Erre hivatkozva emeli meg a kormány az áfakulcsot is. Az ebből tervezett 150 milliárd forintot pedig az Országvédelmi Alapba helyeznék, amelyhez - Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ígérete szerint - csak szükség esetén nyúlnak hozzá.

Több jobboldalhoz közel álló közgazdász szerint is a magyarországi költségvetés ingatag helyzete az egykulcsos adórendszer bevezetésére vezethető vissza, ami miatt éves szinten 550 milliárd forint bevétel esett ki. A jelenlegi gazdasági helyzetben nem volt meg a fedezete ennek a lépésnek. Emiatt kell egyebek között az áfaemeléshez nyúlnia a kormánynak, amire körültekintőbb költségvetési tervezés mellett nem lett volna szükség. Ezt lehet úgy is értelmezni, hogy a kormány nem tett meg minden erőfeszítést annak elkerülése érdekében, hogy ne legyen magasabb az áfakulcs 25 százaléknál.